Miklós
-7 °C
2 °C

Másodfokon is elvesztette az őssejtpert a sejtbank

2004.01.08. 18:46
Nem jogos a kártérítési igénye a Sejtbank Kft.-nek és azon szülőknek, akik pert indítottak az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) és az egészségügyi minisztérium ellen, döntött a Fővárosi Ítélőtábla. Az sejtbanknak ugyanis nem kellett volna beszűntetnie tevékenyéségét, mert az ETT állásfoglalása a köldökzsinórvér levételéről nem kötelező érvényű.
Az úgynevezett őssejtperben elutasította a Sejtbank Kft. keresetét a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében, és kimondta, hogy jogszerű volt az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) állásfoglalása, amellyel emberen végzett, engedélyköteles kutatásnak minősítette a köldökzsinórvér levételét.

Felfüggesztette működését a cég

A felperes Sejtbank Kft. szerint a köldökzsinórból születéskor levett vérből olyan őssejtek nyerhetők, amelyekkel a gyermek későbbi esetleges súlyos betegségei – például rák, fehérvérűség vagy immunhiányos állapot – eredményesen kezelhető.

A Sejtbank Egészségügyi Szolgáltatató Kft. egy svájci cég alvállalkozójaként 2002 januárja óta foglalkozott köldökzsinórvér külföldre szállításával és tárolásával.

A cég az ETT 2003. januári állásfoglalása után felfüggesztette tevékenységét, mert a kórházakban dolgozó szülészek nem vállalkoztak az őssejtlevételre. Az emberen engedély nélkül végzett tudományos kutatás ugyanis a törvény szerint bűncselekmény.

A szakma megosztott, a cég pert indított

Az alperes Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium jogi képviselője ugyanakkor a polgári perben azt hangsúlyozta, hogy a szakma jelenleg megosztott a köldökzsinórvérből nyert őssejtek használhatóságát illetően, ennek még nincs klinikai gyakorlata. Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan betegséget, amelyet csak a köldökzsinórvérből vett őssejt gyógyíthat.

A Sejtbank Kft. és több olyan magánszemély, aki születendő gyermekének kívánta biztosítani az őssejtek gyűjtését és tárolását, pert indított az egészségügyi minisztérium és az ETT ellen, mert úgy vélte, a tárca tudományos tanácsadó testületének 2003. januári állásfoglalása ellehetetlenítette az újszülöttek őssejtjének levételét, és ezzel megsértette az önrendelkezéshez fűződő, illetve személyiségi jogokat, továbbá jogellenesen kárt okozott.

Az ETT állásfoglalása nem kötelező érvényű

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletének szóbeli indoklásában rámutatott: az ETT állásfoglalásának nincs kötelező érvénye, és így nem állhat közvetlen ok-okozati összefüggésben a keresetben jelzett kárral, illetve kárveszéllyel. Továbbá a tudományos testületnek nem róható fel, hogy állásfoglalásának milyen hatása volt orvos szakmai körökben.

Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy tudományos kérdésekben kizárólag a kutatók hivatottak dönteni, a bíróság nem.

A kártérítési igény elutasítása kapcsán pedig az ítélőtábla arra mutatott rá, hogy az ETT mint tudományos testület, nem államigazgatási jogkörben járt el, továbbá a bizonytalan jövőbeli események alapján sem ítélhető meg a keresetben foglalt kártérítés.