Baktériumokkal keresnek a taposóaknákat
Az ENSZ felmérése szerint a világ 87 országában jelentenek fenyegetést a különféle háborúkból ott maradt, máig nem hatástalanított taposóaknák. Évente 15-20 ezer ember hal meg vagy szerez súlyos sérüléseket taposóakna-robbanásban, az élővilágban okozott kárt pedig csak becsülni tudják: évente 1,5-1,6 millió állat elpusztulásáért teszik felelőssé az aknákat.
A taposóaknák felderítése és hatástalanítása egyrészt nagyon veszélyes, másrészt igen hosszadalmas folyamat, hiszen több százezer négyzetkilométert kellene gyakorlatilag centiről centire átvizsgálni olyan, a probléma által leginkább érintett országokban, mint Mianmar, Kolumbia, Mozambik, Kambodzsa és Angola. A tudósok már több ötlettel előálltak, például a robbanóanyag szagára érzékeny patkányokkal vagy a génmanipulált, az aknák közelében más színű leveleket növesztő dohánnyal.
Az edinburgh-i műszaki egyetem kutatócsoportja most újabb, reményeik szerint az eddigieknél hatékonyabb, gyorsabb, és veszélytelenebb módszert dolgozott ki. Egy baktériumtörzset manipuláltak genetikai módszerekkel úgy, hogy a taposóaknákban alkalmazott anyagok közelében zöld fényt bocsássanak ki. A baktériumokat tartalmazó színtelen folyadékkal elég a gyanús területeket repülőgépről megpermetezni, és a reakció néhány órán belül beindul: a foszforeszkáló zöld fény pontosan megmutatja a tűzszerészeknek, hol vannak az esetlen még működőképes aknák.
Bár a skót kutatók nem árulták el, pontosan mitől és hogyan lép működésbe a baktériumokban a bombajelző fény, a génmanipulációs eljárást BioBrickingnek nevezték el, és azt mondják, a technológiában óriási lehetőségek vannak, az aknakereséshez hasonlóan speciális feladatokra lehet molekulákat lehet tervezni vele.