Biotechnológiai fellegvárrá válhat Pécs

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara szerda délelőtt bejelentette, hogy a következő években biotechnológiai kutató- és oktatóközpontot hoz létre. A projektben a PTE partnere az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, ahol Pécshez hasonlóan 2010-ben indult angol nyelvű orvosi biotechnológiai képzés.

„A két egyetem jó viszonya régebbre nyúlik vissza, évek óta közösen dolgozunk már mind az oktatásban, mint a tudománykutatásban” – mondta az Indexnek a PTE ÁOK Biotechnológiai Intézetének vezetője, Németh Péter. „Pécsen rendszeresen kutatnak eszéki hallgatók.”

A két egyetem két éve közös pályázatot adott be egy olyan állatház építésére, ahol transzgénikus állatokat lehet gyártani. A Cabcos nevű projekthez szükséges 80 millió forintot az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program egy pályázatán nyerték, az állatház jó alap volt a későbbi kutatásokhoz. Az elképzelés szerint a transzgén, azaz genetikailag módosított sejtvonalakat Pécsen gyártják, az állatokat a kutatásokban felhasználó laboratórium pedig Eszéken valósul meg.

A kísérletekhez használt állatokat megfelelő körülmények között kell tartani több szempontból is: egyrészt világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél jobb életkörülményeket biztosítsanak számukra, másrészt olyan különleges tisztaságú létesítményekre van szükség, amelyek révén kórokozóktól és külső behatásoktól mentes környezetben hajthatók végre a kísérletek. Ezeknek az elvárásoknak a pécsi transzgénállatház megfelel.

Mesterképzés, alkalmazott kutatások

A kezdeményezés szerdán bejelentett szakaszát szintén IPA, illetve uniós pályázatokból fedezik. A Cabcos II keretében 570 ezer euróból új biotechnológiai képzési és kutatás-fejlesztési lehetőségeket hoznak létre a két egyetemen. A 16 hónapos projekt októberben kezdődik.

A két Cabcos projekt eredményeit az egyik kapcsolódó pályázat, a 140 ezer eurós támogatású Biotechedu a szakemberképzésben kamatoztatja. A szeptemberben induló egyéves projekt célja, hogy az Eszéken végző biotechnológus hallgatók tudása harmonizáljon a PTE biotechnológiai mesterképzésének felvételi követelményeivel (Eszéken egyelőre Bsc. képzés van). Végül, a laboratóriumi eszközparkok fejlesztését a „Health Impulse pályázat keretében elnyert 550 ezer euró teszi lehetővé. E projekt fő célja a kutatási-fejlesztési kapacitás növelése azáltal, hogy összehangolja a két egyetemet érintő immunológiai kutatásokat.

Míg a gödöllői biotechnológiai kutatóközpontban – amivel a PTE jó viszonyt ápol – főleg alapkutatások folynak, addig a pécsi-eszéki együttműködésben már konkrét alkalmazásokat céloznak meg. „Elsősorban orvosi diagnosztikummal, autoimmun betegségek laboratóriumi diagnosztikájával foglalkozunk, de olyan speciális tesztrendszereket is fejlesztünk, amelyeket a gyógyszeripar tud felhasználni. Ezekkel csökkenteni lehet a gyógyszervizsgálatok átfutási idejét és a laboratóriumiállat-felhasználást, valamint a humán vizsgálatokat is fel lehet gyorsítani, illetve kiváltani” – nyilatkozta Németh.

Nonprofit, önellátó

A fejlesztésekre a következő években összesen pedig több mint félmilliárd forintot fordítanak. „A pénz elsősorban infrastruktúrára megy el, illetve tananyag és a képzési modulok fejlesztésére, valamint a kezdeti működési költségekre” – fogalmazott Németh. „Azt szeretnénk, hogy néhány éven belül a közös egyetemi központ eltartsa önmagát.”

A szakemberképzés és a kutatás mellett a központ harmadik pillére a biotechnológiai profilú kisvállalkozások bevonása, amelyek már hasznosítani fogják a központ kutatásait. A pécsiek és eszékiek reményei szerint a szűkebb régió vonzó célpont lesz a biotechnológiai ipar befektetőinek.

Ugyanakkor a központ kialakítása nonprofit, a pályázatok szerződései szerint az érintett intézetek öt évig nem hajthatnak hasznot a kezdeményezésből, minden keletkező profitot vissza kell forgatniuk a létesítmény fenntartására és fejlesztésére.