Hatékony állatkísérletekben a halálos Hendra-vírus elleni szer

Hatékonynak bizonyult állatkísérletekben a halálos Hendra-vírus elleni ellenanyag – jelentették be amerikai kutatók, akiknek reményei szerint a készítmény embernél is működőképes lehet.

A vírus Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták 1994-ben. A kórokozó eredeti gazdája, a fertőzött gyümölcsdenevér (Pteropus Vampyrus) elsősorban a lovakat betegíti meg, de komoly veszélyt jelent a fertőzött állatokkal, illetve azok tetemeivel érintkező emberekre is. A betegség influenzaszerű tüneteket okoz, de a későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A kór az esetek 60 százalékában halálos.

A kísérleti készítményt – az emberi immunrendszer egyik fehérjéjének mesterséges változatát – tavaly már alkalmazták egy 12 éves ausztrál kislánynál, akinek lova a Hendra-vírus miatt múlt ki. A készítményt, úgynevezett monoklonális antitesteket további klinikai vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt engedélyezik a forgalmazását.

A majmok jól vannak

A Texasi Egyetem kutatói Thomas Geisbert irányításával 14 cerkófmajmot fertőztek meg Hendra-vírussal. Az állatok közül 12-nél alkalmazták az m102.4 elnevezésű antitesteket, a terápiát különböző majmoknál a fertőzést követően más és más időpontban kezdték el. „Akár három napig is késlekedhettünk a kezelés megkezdésével, de mégis tökéletes védelmet nyújtottunk az állatoknak" – hangsúlyozta Thomas Geisbert, hozzátéve, hogy ennek fényében a járványok esetében több idejük van az orvosoknak a terápia megkezdésére, mint eddig hitték. Mind a tizenkét majom, amely részesült a terápiában, túlélte a fertőzést, csupán a két kontrolállat pusztult el.

A készítmény, amely rátapadva a kórokozóra meggátolja annak bejutását a sejtekbe, hatékony lehet egy másik halálos vírus, a Nipah ellen is, amely a megbetegedettek 75 százalékának okozza a halálát.

A Nipah-vírust 1998-ban azonosították Malajziában, de felütötte fejét Indiában és Bangladesben is. A Nipah-vírus a jelek szerint könnyebben fertőzi meg az embert, mint a Hendra-vírus, ráadásul emberről emberre is terjed. A kórokozó, amelynek szintén a gyümölcsdenevér az eredeti gazdája, agyvelőgyulladást, agyödémát és akut légzőszervi elégtelenséget okoz.

Mint Geisbert rámutatott, további tesztek szükségesek, ám az eredmények biztatók. „Egy újabb lépést tettünk előre a klinikai vizsgálatok megkezdése felé vezető úton" – fogalmazott a kutató, aki eredményeit a Science Transitional Medicine című folyóiratban adta közre