Először próbálták ki emberen a mesterségesen előállított vért

Először végeztek humán alanyon transzfúziót mesterségesen előállított vérrel. Luc Douay, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem professzora vérképző őssejteket vont ki egy önkéntes alany csontvelőjéből majd fejlődést segítő szerekkel vörösvérsejteket növesztett belőlük. Douay csapata megjelölte ezeket, hogy követhetőek legyenek, majd tízmilliárd sejtet (nagyjából két milliliter vérben van ennyi) visszainjekciózott a csontvelődonor testébe.

Öt nap elteltével a mesterséges vérsejtek 94, huszonhat nap múlva pedig 41-63 százaléka keringett az alany szervezetében, amely megegyezik a természetesen létrejött vérsejtek túlélési arányával. A mesterséges úton képzett sejtek ugyanúgy viselkedtek, mint a természetes vérsejtek, tehát oxigént szállítottak a testen belül.

Az eddigi szintetikusvér-kísérletek inkább arra fókuszáltak, hogy egy mesterséges vérhelyettesítőt hozzanak létre, mint arra, hogy természetes vért hozzanak létre mesterségesen. Az angliai Essex Egyetem professzora, Chris Cooper például egy olyan hemoglobin-alapú vérhelyettesítőn dolgozik, amely kevésbé mérgező, mint amikor ez a fehérje kötetlen állapotban van.

„Természetesen az őssejtes módszernek is megvannak az előnyei: az így létrehozott anyag átömlesztése ugyanis jobban hasonlít a vörösvérsejtéhez, tehát nem jár annyi kockázattal, mint amennyit a mostani mesterséges anyagoknak tulajdonítanak” – mondta Cooper.

Még távoli a tömeggyártás

Mindez nagyon jó hír a nemzetközi egészségügynek: az eredmények a korlátlan vérkészlet ígéretével kecsegtetnek. A fejlettebb országok véradóinak növekvő száma ellenére a világnak égető szüksége van tartalék vérkészletre. Ez főleg azokon a területeken fontos, ahol magas a HIV-fertőzöttek aránya, hiszen itt sokkal kevesebben adhatnak egészséges vért.

A mesterséges vér megoldhatja az eddig akadályokba ütköző vérátömlesztést például természeti katasztófákkal sújtott elszigetelt területeken is. Itt viszont előnyösebb a teljesen mesterséges típust használni, mert az nem igényel hűtést, a friss és az őssejtből előállított vér viszont igen.

Bár Douay a Blood orvosi folyóiratban publikált eredményei nagy előrelépést jelentenek, a mesterséges vér tömeggyártása még mindig távolinak tűnik.  Egy vérátömlesztésre váró betegnek a Douay tesztjében felhasznált tízmilliárd sejt kétszázszorosára lenne szüksége. Erre jelentene megoldást Robert Lanza javaslata, aki az első között hozott létre mesterségesen vérsejteket. Szerinte embrióőssejteket kellene használni kiindulásként, mert így a Douay áltral létrehozott mennyiség tízszeresét lehetne előállítani.