Mitől emberi egy gép?

Rengeteg kutató foglalkozik humanoid robotok fejlesztésével, mégsem teljesen egyértelmű, hogy a szórakoztatáson túl van-e valamilyen jelentősége a géppel való interakció szempontjából annak, hogy mennyire hasonlít a gép egy emberre. A kérdőíves vizsgálatok nem bizonyultak megfelelő módszernek ezen a területen, hisz a robottal, vagy számítógéppel elvégzett feladatok után a felhasználók sok esetben nem tudják objektíven, a kísérletvezető elvárásaitól függetlenül megítélni, hogy melyik helyzetben mennyire viselkedtek úgy, ahogy azt egy emberrel szemben tették volna.

A kognitív idegtudományban használt funkcionális mágnesen rezonancia képalkotás (fMRI) egy olyan módszer, mely egy adott feladat végzése közben segít meghatározni, hogy mely agyi területek aktívak. Ebből a kutatók következtetni tudnak arra, hogy az adott probléma megoldása közben milyen funkciók aktivizálódnak az agyban.

Az Aacheni és a Bielefeld Egyetem, valamint a Hamburgi Orvostudományi Egyetem közös kísérletében arra keresték a választ, hogy mit gondolunk a gépekről, miközben kapcsolatban vagyunk velük. A német kutatók arra kérték a kísérleti személyeket, hogy egy egyszerű fogolydilemma játékot játszanak négy különböző helyzetben: egy laptopon futó programmal (CP), egy nem humanoid billentyűket nyomogató robottal (FR), egy emberszabású robottal (AR), valamint egy emberrel (HP). Mind a négy esetben a kísérleti személyek agyi aktivitását fMRI segítségével vizsgálták. Ugyan a résztvevők nem tudták, de minden esetben partnereik pontosan ugyanolyan sorrendben ugyanazokat lépték a játék folyamán.

A hétköznapi emberekkel való interakcióink során folyamatosan elképzeljük, mit gondol a másik, így képesek vagyunk megérteni annak viselkedését és szándékait. A tudati állapotok tulajdonításának ezt a folyamatát, a pszichológia mentalizálásnak nevezi. A német kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az interakció alatt a kísérleti személyek agyi aktivitása mennyire hasonlít a hétköznapi ember-ember szituációkban történő mentalizáció során tapasztalható agyi tevékenységhez.

Eredményeik nem hoztak különösebb meglepetést. A négy szituáció szignifikáns eltérést mutatott a mentalizációnak megfeleltethető agyi területek aktivitását illetően. Ugyan mind a négy fél pontosan ugyanúgy viselkedett a játék során, mégis a laptopnál volt a legkevésbé, a két gépelő lego robot kéznél közepesen és a humanoid robotnál a leginkább hasonló mintázatú agyi aktivitás tapasztalható, mint emberi ellenfél esetén.

A Sören Krach és Tilo Kircher vezette kísérletek fontos lépésnek tekinthetőek az Ember - Számítógép Interakció területén, hisz most használtak első alkalommal orvosi képalkotó eljárásokat a felhasználóban zajló agyi folyatok valós időben történő feltárására. Az ilyen jellegű vizsgálatok egyértelműen bizonyíthatják, hogy az emberi megjelenés és az egyéb emberi jellegű megnyilvánulások - mint például a gépi érzelem kifejezés- tudattalanul is hatással lehetnek a felhasználókra, és pozitívan befolyásolhatják a rendszerek használatát.