Embereket kezelnek embrionális õssejtekkel Amerikában

A világ elsõ humán embrionális õssejtekkel végzett klinikai tanulmányát kezdi meg a nyáron gerincsérült embereken egy amerikai biotechnológiai cég. A cég a héten kapta meg a szövetségi engedélyt arra, hogy nyolc-tíz páciensbe injektálással bejuttassák az embrionális õssejtekbõl származó sejteket - jelentette be csütörtökön Thomas Okarma, a kaliforniai Geron biotechnológiai vállalat elnök-igazgatója.

A páciensek deréktól lefelé bénult emberek lesznek, akik a sérülésüket követõ két héten belül kapják az egyetlen injekcióból álló kezelést. A tanulmány célja, hogy teszteljék az eljárás biztonságosságát, ám az orvosok a javulás olyan jeleit is figyelik majd, mint az érzékelés és a mozgás visszatérése a lábakba - mondta Okarma. Akármi is lesz végkifejlete, a tanulmány új fejezetet nyit az Egyesült Államokban az embrionális õssejtkutatás történetében - egy olyan területen, ahol a vita a laboratóriumokból már régen a nemzeti politika szintjére helyezõdött át.

"Mérföldkõ és áttörés ez a terület számára" - véli Ed Baetge, a Novocell biotechnológiai cég tudományos vezetõje, a Geron ugyanis a biztonsági akadályokat leküzdve megszerezte a szövetségi engedélyt, hogy útjára indíthassa a próbát. Baetge vállalata néhány éven belül a cukorbetegség kezelésére indítana hasonló humán tanulmányokat. "A gerincsérültek közössége nagy reménnyel várja a próbák eredményét" - tette hozzá Wise Young, a Rutgers Egyetem gerincsérülésekre szakosodott kutatója.

Az embrionális õssejtekbõl a test bármilyen sejtje kialakulhat, a tudósok régi reménye, hogy kiaknázva ezt a lehetõséget, helyettesítõ szöveteket hozzanak létre a legkülönbözõbb betegségek kezelésére. A kutatási terület azonban kezdetektõl ellentmondásos, mert embriók elpusztításával jár az elsõ, szaporításra szánt embrionális õssejtek kinyerése.

Ez még nem Obamának köszönhetõ

Barack Obama elnök ígéretet tett arra, hogy enyhíti az efféle kutatásokat érintõ, a Bush-kormány idején hozott pénzügyi korlátozásokat. Obama hivatalba lépésével azonban nincs összefüggésben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságnak (FDA) az új tanulmányra kiadott engedélye - válaszolta az AP hírügynökség kérdésére Okarma. Sõt, a cég elmondása szerint a programban olyan õssejteket használnak, melyeket a Bush kormányzat idején kapott támogatás segítségével hoztak létre, noha nem szövetségi forrásokat fordítottak a kísérleti kezelés kifejlesztésére, vagy a humán tanulmány finanszírozására.

A Geron-tanulmányt az ország négy-hét orvosi központjában végzik majd. Az eljárás során a sérülés helyén injektálják be a gerincbe az õssejteket. Állattanulmányok azt mutatják, hogy a gerincbe jutó õssejtek a sérülés helyén megérnek, és kijavítják a sérült idegek körül a nélkülözhetetlen szigetelést, valamint olyan anyagokat termelnek, melyekre az idegeknek mûködésükhöz és növekedésükhöz szükségük van.

Az elképzelés nem az, hogy valaki a kezelést követõ napon feláll és táncol - hangsúlyozta Okarma. Inkább azt remélik, hogy valamennyit visszanyerhetnek képességeikbõl a páciensek, melyet aztán fizikoterápiával javíthatnak. A páciensek mintegy két hónapig kilökõdést gátló szert is kapnak kis dózisban, egyébként mindegyikük állapotát legalább egy évig követik.

Evan Snyder, a Burnham Orvosi Kutatóintézet õssejtkutatója elmondta, hogy a területen dolgozó tudósok különösen a tanulmány biztonsággal kapcsolatos eredményeire koncentrálnak.

Az 1992-ben alapított Geron eddig legalább 100 millió dollárt (22 milliárd forint) költött humán embrionális õssejtkutatásra.