Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A gyerekkori bántalmazás genetikai elváltozáshoz vezet

2008.05.07. 15:25
A gyerekkorukban bántalmazott öngyilkosok agyában egyértelmű genetikai elváltozásokat találtak kanadai kutatók. A felismerés segíthet abban, hogy a nagy öngyilkossági kockázatú embereket megtalálják, kezelést kaphassanak és talán megelőzzék öngyilkosságukat.

A kutatók szerint az eredmény betekintést enged abba is, hogy az elhanyagolás és bántalmazás miért állandósíthatja nemzedékeken át az egészségtelen viselkedésmintákat. Moshe Szyf, a montreali McGill Egyetem kutatója munkatársaival harminc halott férfi agyát vizsgálta. Közülük 18-an öngyilkosságot követtek el, gyerekkorukban pedig bántalmazták vagy elhanyagolták őket, 12 férfi hirtelen halálát viszont más okozta és nem is bántalmazták őket, noha némelyikük pszichiátriai zavarral - például szorongással - küzdött.

A kutatók mind a 18 öngyilkos genetikai anyagában találtak elváltozásokat. Ezek az eltérések nem a génekben voltak, hanem a riboszomális RNS-ben, amely a genetikai állománynak az a része, amely egyrészt a fehérjék előállítója. A változás a metiláció nevű kémiai folyamatot érintette, írja a Public Library of Science tudományos portálon közzétett tanulmány. A metiláció során egyes DNS-területekhez kis molekulák, metilcsoportok kapcsolódnak. Ez a génen kívüli változás befolyásolja a gének ki és bekapcsolását, azaz működésbe hozza, vagy leállítja azokat.

"A fennmaradó nagy kérdés az, vajon a kutatóknak a vér DNS-éből is sikerül-e kimutatniuk hasonló változásokat, ami elvezethet egy diagnosztikus teszt kidolgozásához, és vajon beavatkozhatunk-e úgy, hogy eltüntessük ezeket a különbségeket az epigenetikus jelekben" - mondta Szyf.

Eric Nestler, a Texas Egyetem orvosi fakultásáak munkatársa úgy véli, gyógyszerekkel, és pszichoterápiával a változások egy része visszafordítható. "Végülis úgy gondoljuk, hogy az, aki jobban lesz a pszichoterápiától, annak a terápia változásokat okoz az agyában" - mondta Nestler az Amerikai Pszichiátriai Társaság washingtoni találkozóján.

Szyf kollégája, Michael Meaney állatkísérletekben kimutatta, hogy az elhanyagolás és bántalmazás hatással van az utódok agyára és viselkedésére. A patkányoknál az anya tisztogató magatartása jelzi, mennyire jó szülő. "Ha két patkányt az asztalra teszünk, megmondhatjuk, melyiket nevelte keveset nyalogató anya. Az, amelyiket ilyen anya nevelt, idegesebb és kövérebb" - mondta Meaney. A patkányok agyáról készült felvételek azt mutatják, hogy a keveset nyalogató anyák agyában kevesebb az idegnyúlvány, amely a neuronok közti kommunikáció eszköze. Ugyanez tapasztalható azoknál az embereknél, akiknek korai életszakaszukban születik gyerekük, amikor még nagyon stresszes az életük. A legjobb megoldás a genetika legyőzésére bizonytalan időkben az, ha több gyerekünk van, mondta Meaney.