Egymilliárd éves baktériumra építenék a hidrogénalapú gazdaságot

Orosz és amerikai kutatók vizsgálják a baktériumot, ami a becslések szerint egymilliárd éve él a Földön, és kizárólag a Kamcsatka-félsziget egyik elszigetelt területén, a különösen erős vulkáni aktivitásáról ismert Uzon Caldera vidékén honos. A kutatók most azzal az ötlettel álltak elő, hogy a baktériumot ipari méretű hidrogéntermelésre lehetne befogni, és a segítségével nagy mennyiségben előállítani környezetbarát üzemanyagot.

A D. fermentans 80-82 Celsius-fokos hőmérsékleten érzi igazán jól magát, és egyedülálló abban, hogy az emésztésének tiszta hidrogén a végterméke. Még a legközelebbi rokonaitól is különbözik ebben, azok ugyanis kénből állítanak elő hidrogén-szulfidot. Mivel a hidrogén blokkol olyan alapvető biológiai folyamatokat, mint az erjedés, az élőlények ritkán termelik, hiszen azzal saját maguk ellen dolgoznának. A kutatók most azt próbálják megfejteni, miért nem zavarja a hidrogénnek ez a tulajdonsága a D. fermentanst.

A baktériumok hidrogéntermelése környezetbarát, ahogyan az üzemanyagként való felhasználása is, hiszen az égés végterméke víz, olyan légszennyező melléktermékek nélkül, mint a szén-dioxid. A baktérium most bekerült a Joint Genome Institute tudományos intézet genetikai programjába, és a géntérképe felderítésével próbálják megfejteni a hidrogéntermelés titkát a tudósok.