Egy középbirodalmi uralkodó, II. Szenuszert (Szeszósztrisz) sírkamráját és szarkofágját fedezték fel egyiptomi régészek. II. Szenuszert a XII. dinasztia negyedik fáraója, aki időszámításunk előtt 1897 és 1878 között igazgatta a Nílus menti birodalom népét. Uralkodása a béke és jólét időszaka volt, amikor virágzott a közel-keleti kereskedelem. Legfontosabb eredménye a fajjúmi öntözőrendszer kiépítése: ezek az összekötő-csatornák elvezették egy részét annak a vízhozamnak, mely normális esetben a Moirisz-tóba ömlött, így új termőterületeket nyertek.
A sírkamrára Lahúnban, a Szenuszert által alapított városban bukkantak, amely a XII. és a XIII. dinasztia idején Egyiptom politikai fővárosa volt, s ahol a fáraó megépítette piramisát. "A szarkofág vörös gránitból készült, ahogy vörös gránittal bélelték a sírkamra belsejét is" - jelentette be Ahmed Abdel Aal, a fajjumi régészeti hivatal vezetője. A régészek feltérképezték a piramis belsejében a folyosók és átjárók szövevényes hálózatát is, amelyet a sírrablók félrevezetésére építettek. A leletek közé tartoznak a fáraó napbárkájának alkatrészei, ahogy hieroglifákkal ékesített alabástrom- és kerámiaedények.
(MTI)