Rövidesen bebizonyosodik a megfoghatatlan atomi alkotó, a Higgs-bozon létezése - véli az elemi részecske atyja, Peter Higgs brit tudós, aki több mint 40 éve írta le feltevését, amely szerint létezik egy olyan elemi részecske, amely a többi részecske tömegéért felelős és közvetetten az élet kialakulását is lehetővé teszi.
Higgs az Európai Részecskekutató Központban tett látogatása után hétfőn adott hangot meggyőződésének, hogy a francia-svájci határon jövő év elején működésbe lépő részecskegyorsító, a Large Hadron Collider segítségével megtalálják az eddig csak elméletben létező Higgs-bozont.
"Annak valószínűsége, hogy a részecske hamarosan felbukkan, szerintem több mint 90 százalék" - válaszolta az újságírók kérdésére. A CERN-ben egyszer már abbahagyták a 78 éves tudós korábbi kísérleteit a Higgs-mező néven is ismert, szükségszerűen létező jelenség bizonyítására; a kisebb részecskegyorsítókkal sem itt, sem amerikai Fermilabban nem sikerült detektálniuk a Higgs-bozont a kutatóknak. A láthatatlan Higgs-mezők léte ma már általánosan elfogadott a tudósok körében, úgy vélik, csupán pár milliomod másodperccel az ősrobbanás után születtek. A Higgs-bozon megtalálása igazolná ezt az elméletet.
A CERN új részecskegyorsítójában ezeket körülményeket szimulálják azáltal, hogy csaknem fénysebességgel ütköztetik össze a részecskéket. A központ tudósai remélik, hogy a művelet egyértelmű bizonyítékot ad végre az egyesek által "isteni részecskének" elnevezett bozon létezésére. Higgs, aki ateista, nem örül az elnevezésnek. Elméletével ő azt kívánta megmagyarázni, hová tűnik el a tömeg, amikor az anyag egyre kisebb atomon belüli részecskékké törik szét.
Az LHC, a világ legnagyobb részecskegyorsítója.
A médiától elzárkózó tudós, aki munkássága legnagyobb részét a skóciai Edinburgh egyetemén töltötte, feltételezi hogy az ősrobbanás pillanatában súlytalan volt az anyag, majd hirtelen tömeget nyert. Érvelése szerint ez egy mezőnek volt köszönhető, amely a részecskékhez tapadt, amint azok áthaladtak rajta, így nyerték el súlyukat. Ha ez nem történt volna meg, az anyag szabadon lebegne a világegyetemben és a csillagok, bolygók sohasem alakultak volna ki.
Higgs hangot adott annak a reményének, hogy az eddig megfoghatatlan bozont azonosítani tudják 80. születésnapja, 2009 előtt. Lehetséges azonban, hogy nem lesz azonnali, látható bizonyítéka a bozonok felbukkanásának az LHC-ben lejátszódó több milliárd ütközést nyomon követő ultrabonyolult CERN-számítógépekben. "Az egész olyan gyorsan zajlik, hogy a bozon feltűnése elrejtve maradhat az összegyűjtött adatok között és sok időbe telhet, míg az elemzés megtalálja" - mondta Higgs. "Egy ideig még hűtve tarthatom a pezsgőt" - tette hozzá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
