Zelma, Rajmund
-7 °C
-3 °C

Gondolatolvasó hollók, kutyák, robotkatonák

2005.09.18. 08:57
Sok filozófus gondolja úgy, hogy az ember az egyetlen mások személyes gondolatait megértő, azok létezéséről tudó faj. Állatokkal - és nemcsak főemlősökkel, vagy közönséges emlősökkel, hanem madarakkal is - végzett kísérletek az ellenkezőjét sejtetik. Egy-két robot se úgy viselkedik, mintha ostoba automata lenne csupán. Valószínűleg mégsem vagyunk annyira kivételes lények, mint hittük oly sokáig.
A hatvanas és a hetvenes években szenzációszámba ment, amikor kiderült, hogy az ember közelségében lévő, például állatkerti csimpánzok megtaníthatók egy-egy szó használatára, vagy a természetes környezetükben élők különböző "szerszámokkal dolgoznak", vadászataikat is megtervezik. Aztán más főemlősök és emlősök - gorillák, delfinek, elefántok, kecskék, stb. - szintén tanúbizonyságát adták, hogy birtokában vannak néhány, korábban kizárólag a Homo sapiensnek tulajdonított mentális képességnek. Az utóbbi évek kutatásai pedig már nemcsak emlősökről, hanem madarakról is hasonlókat mutattak ki.

Kíváncsi hollók

Bernd Heinrich és Thomas Bugnyar, a burlingtoni Vermont Egyetem két biológusa hollókkal végzett hosszas kísérletsorozatot. Arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak a madár-viszonylatban okos és szociális állatok a gyerekek elméjének fejlődésekor szintén alkalmazott tekintet-vizsgálatokra. (Általában másfél éves korunktól tudjuk követni mások nézését. Ha nem alakul ki addigra ez a tulajdonság, az autizmus, a többiek gondolkodásával szembeni teljes értetlenség egyik korai jelével szembesülünk.)

Hathónapos és négyéves hollót választottak kísérleti alanyoknak. Az állatokat - egyszerre csak egyet - rúdra ültették a válaszfallal két részre osztott szobában. A kísérletet vezető személy a válaszfaltól méternyi távolságra, azzal szemben helyezkedett el. Fejét és szemét meghatározott irányba mozgatta, tekintetével harminc másodpercig ugyanarra meredt, majd másfelé nézett, hol a madárra, hol a válaszfal mögé, hol erre, hol arra.

A kutatók megállapították, hogy a hollók követték az ember szemmozgását, sőt, kíváncsiságukban leugrottak a rúdról, s a válaszfalhoz mentek, felmásztak a tetejére, és megnézték, vajon mi lehet mögötte. Nem volt semmi különös, viszont látszott rajtuk, eltökélt szándékuk kideríteni, mit takar.

Hugin és Munin

Egy másik, Ausztriában végzett kísérlet során Bugnyar a hollók megtévesztő képességét vizsgálta. Két madarat tanulmányozott - az alárendelt szerepet játszó Hugint és az "uralkodó" Munint. Ki kellett találniuk, melyik edény tartalmazza a később jutalomként elnyert sajtdarabkákat. Hugin sokkal jobban teljesített, mint Munin. Utóbbi viszont a sajt nagy részét elhappolta előle. Azaz, a hollók képesek egymástól megtanulni, merre található a táplálék. Mindebben semmi meglepő nem volt, csakhogy Hugin új stratégiába fogott: mihelyst Munin zsarnokoskodott rajta, üres edények felé fordult, fedelüket felfeszítette, s úgy tett, mintha enne belőlük. Társa követte, mire gyorsan visszatért a sajttal teli edényhez, és folytatta lakmározását.

Bugnyar nem akart hinni a szemének. A folytatás még jobban meglepte: Munin nem hagyta magát átverni, sőt, mindezek után önállóan kereste a táplálékot. Hugin dühbe gurult_

A kísérletek azt igazolják, hogy nemcsak a majmok, vagy más emlősök, hanem a hollók is valamilyen szinten érzékelik az "amit én tudok" és az "amit ő tud" közti különbséget, hogy a másik saját észleléssel, érzésekkel és tervekkel rendelkezik.

A Harvardon kutató Brian Hare és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben dolgozó Michael Tomasello bebizonyították, hogy a házi kutyák - ellentétben a majmokkal - értik, ha valamire rámutatunk. Az ember állandó közelsége, speciális nevelésük megtanította őket arra, hogy "elménkben olvassanak".

Nem automaták

A kísérletek tanulsága: ellentétben korábbi elképzeléseinkkel, nemcsak az ember lát bele más gondolataiba. A mentális adottságokat illetően, a Homo sapiens és az állatvilág között nincs semmiféle törés, hanem folyamatosság állapítható meg.

Nem automaták, ahogy egyre több gép sem tűnik annak. Másként cselekednek: alkalmazkodnak, tanulnak; például a Pentagon robotkatonái megértik a parancsokat, döntéseket hoznak. Egyes szoftverek érzelmek után nyomoznak, mint a Cornell Egyetem új információfeldolgozó módszere, amerikai kutatók robotokat készítő, azaz a gépi reprodukciót kivitelező robotot terveznek.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.