Nem voltak túlsúlyosak
Már a legelső szauropoda leletek felfedezésekor arra következtettek az őslénykutatók, hogy a hatalmas állat vagy a vízben, vagy annak közelében élhetett. Az 1940-es években azonban egy amerikai kutató azt állította: a szauropodák tüdeje már néhány méter mély vízben is összeroppant volna a nyomástól. Ekkoriban még azt gondolták, hogy ezeknek az állatoknak a teste tömör és nehéz volt, tehát lesüllyedtek a folyók aljára, de nemrégiben kiderült, hogy a gerincoszlopuk üreges volt, így elképzelhető, hogy a víz felszínén lebegtek.
"A számítógépes modellünk segítségével eredetileg krokodilokat vizsgáltunk, és csak viccből próbáltuk ki a szauropodákon. Igencsak meglepődtünk, amikor kiderült, hogy lebegtek" - mondta a BBC-nek Donald Henderson, a kanadai Calgary Egyetem munkatársa.
Ritkán lubickoltak
Henderson kutatócsoportja négy ismert szauropodát vizsgált meg: az Apatosaurust, a Brachiosaurust, a Camarasaurust és a Diplodocust. Bár mind a négy fajról kiderült, hogy lebegett a vízben, a mély vízben komoly problémáik lehettek, ugyanis a testük bármikor elforoghatott.
"Szerintem a szauropodák elsősorban a szárazföldön éltek, és nem töltöttek túl sok időt a vízben. Megtaláltuk a lábnyomaikat a vízpartok mentén, tehát biztosan oda jártak inni, de nagyon sok nyomot találtunk a kifejezetten száraz területeken is" - mondta Martin Lokley, a denveri Colorado Egyetem geológus munkatársa.