Vilma
-7 °C
4 °C

Hetven éve halt meg Edison

2001.10.16. 14:04
Kapcsolódó cikkek (1)
Hetven éve, 1931. október 18-án halt meg West Orange városában minden idők egyik legnagyobb feltalálója, Thomas Alva Edison. Egyedül vagy másokkal közösen 1093 szabadalom fűződik nevéhez, s volt olyan négyéves időszak életében, amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet.
Thomas Alva Edison
Thomas Alva Edison az Egyesült Államok Ohio államának Milan városában született 1847. február 11-én, hetedik, legkisebb gyermekként. Mint családjában sokan, ő is kiskorától hallászavarokkal küszködött, süketsége befolyásolta viselkedését és pályafutását. Iskolába csak öt évig, akkor is rendszertelenül járt: untatta a magolás, és nem mindig hallotta, amit a tanár mondott. Ezzel azonban nem rítt ki a tömegből - akkoriban az átlagamerikai is csak pár évig koptatta az iskolapadot.

Tízévesen saját laboratóriuma volt

Írni-olvasni otthon tanult meg, később autodidakta módon képezte magát. Tízévesen már laboratóriumot rendezett be házuk alagsorában, 12 évesen újságot árult a vonaton. Nemsokára kézi nyomdát szerzett, és maga írt, készített és árusított egy kis lapot - ez volt az első vonaton készült hírlap. A bevételt könyvekre és vegyszerekre költötte, de mivel egy alkalommal kísérletezés közben a vonatot is felgyújtotta, rövid úton kidobták.

Napi húsz órát dolgozott

Első találmánya egy elektromos szavazatszámláló volt, de a politikusok nem érdeklődtek utána - nekik nem volt érdekük a törvényhozó munka gyorsítása. Edison kitanulta a távírászatot, és hamarosan feltalálta a duplex telegráfot, amely az üzeneteket egyszerre két irányban volt képes továbbítani, továbbá egy nyomtatót, amely a jeleket közvetlenül betűkké alakította. A sikeren felbuzdulva teljes energiáját a kutatásnak szentelte. Napi húsz órát dolgozott, csak néha szundikált - de még így is talált időt arra, hogy megnősüljön.

Szénpormikrofon és fonográf

1876-ban a New York melletti Menlo Parkban alapította meg két munkatársával híres laboratóriumát. Itt születtek nagy találmányai, az 1877-es szénpormikrofon, amely a telefon hangját tette érthetővé, vagy az egy évvel későbbi hengeres fonográf. Ennek hangja torz, de felismerhető volt, mégis sokan - híres tudósok is - hitetlenkedve fogadták, csalásnak, ügyes hasbeszélő trükknek tartották. 1878-ban kezdett el a szénszálas villamos izzólámpával foglalkozni, amelynek előállításával már sokan próbálkoztak, hiába.

Villanykörtét tervez

Az Edison-vállalat által forgalmazott Vitascope filmvetítőgép hirdetése
Saját bevallása szerint ekkoriban még Ohm törvényével sem volt tisztában, mégis akkora volt hírneve, hogy a bejelentés után esni kezdett a világítógáz ára. Kezdetben platinaszállal kísérletezett - csak az alapanyag 50 ezer dollárjába került évente -, mígnem rájött, hogy alkalmasabb a szén. Az akkori "szakértők" ellenezték a tervet: "De villanyvezetékek a lakásban? Érintése halál, behúzza a villámot az ablakon. S mindenki tudja, hogy a mágnesesség és a villamosság rokon. Ahol tehát vezeték van, minden mágneses lesz. Az órák megállnak, mert összeragadnak alkatrészeik, az ajtók zárai is beragadnak. Ha egy nő elmegy a vezeték alatt, a mágnesesség kiragadja a hajából a hajtűket..." - hangzott az érvelés.

A hangulat már-már Edison ellen fordult, amikor 1879 karácsony este kigyúltak a lámpák a laboratórium körüli parkban. Hétszáz villanykörte égett egyszerre, de az órák nem álltak meg, a hölgyek hajtűi a frizurában maradtak.

A nagy vonatrablás

Riporterek és bámészkodók sokasága érkezett a világ minden tájáról, és ünnepelték "a legnagyobb feltalálót Arkhimédész óta". Az immár világhírű és gazdag Edison hamarosan megépítette a világ első villamos erőművét is, az ő érdeme továbbá az első élvezhető minőségű mozgóképvetítő berendezés. Az ő ötlete volt a perforált szélű film, melyen a képek egymás alatt sorakoztak, és egy fogaskerék segítségével megfelelő gyorsasággal mozoghattak a vetítőfény előtt. Cége készítette az első cselekményes filmet is "A nagy vonatrablás" címmel.

Termikus emisszió

A fonográf rajza a kanadai szabadalmi beadványon
Ezernél is több találmánya mellett csak egyetlen valóban tudományos felfedezés fűződik a nevéhez: a véletlenül tapasztalt "Edison-jelenség", azaz a termikus emisszió. Az effektusnak csak évtizedekkel később, a rádiók és televíziók korában, az elektroncsövek megalkotásában lett különös jelentősége.

Edison nem volt rendszeres, elemző elme, munkamódszere szerint inkább mindent elolvasott, és minden részproblémára gyakorlati megoldást próbált találni. Rendkívül kitartó volt: amikor egyszer nyolcezer kísérlet után sem működött az akkumulátor, amivel dolgoztak, csak azt mondta: legalább van nyolcezer dolgunk, amiről tudjuk, hogy nem működik. Híres mondása szerint "a lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték".

Még életében legendává vált

Ő maga egyébként távolról sem a köztudatban élő magányos zseni volt, laboratóriumában ambíciózus és tehetséges tudósgárda dolgozott irányítása alatt. Egyénisége ellentmondásos volt: családjával és munkatársaival hol zsarnokként, hol vidám cimboraként viselkedett. Kedvelte a nyilvánosságot és a szereplést, de sohasem tanulta meg a társasági viselkedést. Személyes vonzereje mellett eme tulajdonságai is hozzájárultak ahhoz, hogy még életében legenda lett. Ő volt a legismertebb amerikai, maga az amerikai álom: egy szegény fiú, aki önerejéből, iskolázás és támogatók nélkül lett sikeres és gazdag. Szerény számítások szerint találmányai 25 milliárd dollárt hoztak az emberiségnek - neki persze kevesebbet, de még mindig tisztes summát.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!