Tüdőfibrózis okozta Helyey László halálát

Néhány napja halt meg Helyey László színész, az első hírek szerint ismeretlen eredetű tüdőfibrózisban szenvedett. Helyey november közepén Molnár Ferenc Üvegcipő című darabjának soproni próbáján lett rosszul, légszomja lett, és elesett. Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy tüdőembóliája van. Ekkor a lapoknak úgy nyilatkozott, hogy május óta voltak egészségügyi problémái, átesett több antibiotikumos kezelésen, és allergiás tüdőgyulladással is kezelték. Nem javult az állapota, sőt, az orvosok sokáig nem is tudták, mi a baja.

Losonczy György, a János kórház területén működő SOTE Pulmonológiai Klinika vezetője az Indexnek elmondta, hogy Helyey Lászlónak ismeretlen eredetű tüdőgyulladása volt. "Az intenzív osztályon részletes kivizsgáláson esett túl, eszerint egy ritka tüdőfibrózisban szenvedett, aminek az eredetét nem sikerült kideríteni, de nem fertőzés okozta".

A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, napjainkban azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak köszönhető – írja a Webbeteg. A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet. A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik.

A köhögés apró ingerköhögés, köpet nélkül. Sokszor jelentkezik bizonytalan mellkasi fájdalom. Ahogy a betegség folyamata halad előre, a tünetek is egyre súlyosabbak lesznek: az ajkak elkékülhetnek, a körmök óraüveghez, az ujjak dobverőkhöz hasonlókká válhatna.

A betegben való kialakulását, az esetek közel felénél vissza lehet vezetni valamilyen ismert tényezőre. Súlyos fertőzést követően vagy azt kísérően is megjelenhet, főleg influenza okozta vagy bakteriális lebeny tüdőgyulladás esetén. Sokszor foglalkozási ártalomként kialakult tüdőelváltozás formájában találkozunk vele, mint különböző nem szerves (kvarcpor, azbesztpor) és szerves porok (pamutpor), különböző gázok (nitrogén, kén), füstök, gőzök (tisztítószerek, sósav), hajlakk vagy gyomirtó permet hosszan tartó, nagy mennyiségű belélegzése után.

A mellkas röntgenfelvételén jellegzetes kép látható, kiegészíthető még mellkas CT vizsgálattal is. Légzésfunkciós vizsgálat során tüdőtérfogat csökkenés értékeit (restriktív ventilációs zavart, csökkent diffúziós kapacitást) találjuk. A kivizsgálás része a hörgőtükrözés, mellyel a hörgőrendszer állapotáról kapnak képet az orvosok. A biztos diagnózis azonban csak szövettani vizsgálattal állítható fel, amelyet vagy a hörgőtükrözés során elvégzett mintavétellel, vagy műtéti körülmények között történő tüdő biopsziával lehet elérni.

Kezelésénél először is tisztázni kell a kiváltó okot, illetve a betegség kiterjedését, és a beteg általános állapotát. Ismert ok esetén az oki terápia az első, vagyis például a porok kiiktatása, foglalkozásváltás, fertőzések megfelelő kezelése. Elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózis esetén elsőnek alkalmazott gyógyszer a kortikoszteroid, melyet először nagy dózisban lökésterápiaként adnak, majd az adagját fokozatosan csökkentve lassan elhagyják.

A tüdőfibrózis talaján gyakoribbá válhatnak a fertőzés okozta hörgő- és tüdőgyulladás, illetve heveny vagy idült légzési elégtelenség alakulhat ki. A betegség lefolyása egyénenként változó: lehet több évig stagnáló, vagy hirtelen romló, és akár 4-6 éven belül halálhoz is vezető. A megfelelően alkalmazott kezeléssel azonban a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!