Sejtbiológiai áttörést értek el az ELTE kutatói

Az ELTE Biokémiai Tanszékén a világon először sikerült biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert úgy célba juttatni egy élő állatban, hogy annak hatása mindössze egyetlen sejtre, vagy a sejt egy meghatározott régiójára koncentrálódjon – írja közleményében az egyetem.

Az új technológia alapja egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus. A kutatócsoport molekuláris tetoválásnak nevezte el, mivel a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) tetoválják a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba. Ennek a fényaktivációnak az egyik fő előnye az időzíthetőség. Emellett rendkívüli precizitást is lehetővé tesz, amellyel a szerek hatása egyedi sejtekre korlátozható, akár szubmikrométeres pontossággal. (Ez az emberi hajszál átmérőjének kevesebb, mint egy század része.)

Az eredményeknek köszönhetően akár a sejtalkotók szintjén is lehetőség nyílik egy molekula hosszú távú hatásának térbeli és időbeli meghatározására, amire eddig nem volt mód. A molekuláris tetoválás ezért jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és a memória vizsgálatához. Egyes pszichiátriai kórképek, és különféle függőségek (alkohol, nikotin, drog) terápiás kezelésében is szerepe lehet majd az eljárásnak.

Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője szerint a molekuláris tetoválás kifejlesztése a gyógyszerhatóanyagok pontos célba juttatásának fontos állomása. A módszer a fejlődés- és sejtbiológiában is hasznos lehet, hiszen a célterületen kívül sem a gyógyszer hatása, sem mellékhatása nem kimutatható, így alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére nyílik új kísérleti lehetőség.

A kutatócsoport eredményei a Chemistry&Biology nevű folyóiratban jelentek meg.