Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Már az ókorban is létezhetett az ebola

2015.06.18. 15:52

Nem mutálódott gyorsabban a Nyugat-Afrikában tavaly óta járványt okozó ebola-vírus, mint a korábbi járványokat előidéző változatok – állapította meg egy nemzetközi kutatás. Egy korábbi kutatás szerint a vírus új mutációi kétszer akkora sebességgel jöttek létre, mint az előző ebola-járványok kórokozói, ezt cáfolta most meg az új tanulmány – írja az MTI.

Jó hír ez azoknak, akik az ebola elleni hosszú távú megoldáson, védőoltáson, gyógyszeres kezelésen dolgoznak, mivel ez azt jelenti, hogy ezek a mutációk esetében is hatásosak maradnak

– mondta Miles Carroll, az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) mikrobiológiai kutatásának vezetője.

Az ebola több mint 11 ezer ember halálát okozta Guineában, Sierra Leonéban és Libériában tavalyi kitörése óta, és bár az elmúlt hónapokban az új esetek száma látványosan csökkent, a járványnak még ma sincs vége. Az esetszám zuhanása azonban szinte lehetetlenné tette a vakcinák és a gyógyszerek tesztjeit.

Carrol és nemzetközi kutatócsoportja, az Európai Mobil Laboratórium a járvány epicentrumában, Guineában gyűjtött 179 pácienstől származó mintát elemzett. Vizsgálatuk a mutáció sebességének megállapításán túl megerősítette azt is, hogy egyetlen forrásból indult a járvány 2013 decemberében, és azt is megállapították, hogyan került át Sierra Leonéba 2014 májusában.

Már az ókorban is

Közben az ebola eredetéről is megjelent egy másik tanulmány, amely azt állítja, a vírus már jóval azelőtt pusztított, hogy 1976-ban azonosították volna.

Korábbi kutatások számos rágcsálófaj szervezetében fedezték fel az ebolavírus DNS-ének maradványait. Ez arra engedett következtetni egyes kutatókat, hogy ezen rágcsálófajok őseit legalább 20 millió évvel ezelőtt fertőzhette meg a kórokozó. Mivel ennyire régi vírusról lehet szó, felvetődik a kérdés, hogy nem kerülhetett-e át az állatokról az emberre is már jóval 1976 előtt.

Powel Kazanjian, a Michigani Egyetem történelem- és járványtanprofesszora, a tanulmány szerzője szerint már a Kr.e. 430-ban kezdődött, hírhedt athéni pestis is az ebola számlájára írható. Az athéni betegség hirtelen lázzal, fej-, gyomor- és végtagfájdalommal, fáradtsággal kezdődött, hányásrohamok kísérték. Aki hét napot túlélt, az heveny hasmenést is tapasztalt. Orvosi kezelés nem volt, a kór a hetedik-kilencedik napon gyakran végződött halállal.

A peloponnészoszi háború történetírója, Thuküdidész nemcsak krónikása volt a kórnak, de maga is megkapta és túlélte azt. A betegség az ókori történész által Aethiopiának nevezett területről indult, a kifejezés Fekete-Afrikára, a Szaharától délre eső területre utalt, ahonnan sokan vándoroltak az antik görög városállamokba dolgozni. Kazanjian szerint a tünetek, a halálozási arány és a fekete-afrikai eredet egyezik azzal, amit ma az eboláról tudunk.

A Thuküdidész-szindrómának is nevezett kórt számos ismert betegséggel, a tífusszal, a kanyaróval, a lépfenével és a bubópestissel is összefüggésbe hozták már, ám egyik sem emlékeztet annyira az athéni kórra, mint az ebola. Kazanjian megjegyezte, hogy az ő tanulmánya sem ad végleges választ az ókori betegség eredetére.