Naponta négyezer kínai hal bele a szmogba
A Berkeley egyetem fizikusai szerint Kínában hat emberből egy idő előtti haláláért a rossz levegő a felelős, napi négyezer az áldozatok száma. Számításaik szerint évente 1,6 millió kínai hal meg agyvérzésben, szív- vagy tüdőbetegségekben, és ezekben bizonyítottan nagy szerepe van a szmognak – írja az MTI.
Korábbi tanulmányok ugyancsak 1-2 millió körülire becsülték a légszennyezés közvetett áldozatainak számát Kínában, de ez az első tanulmány, amely a legfrissebb levegőminőségi adatok felhasználásával készült, emellett a kutatók számítógépes modellezést is alkalmaztak.
Megállapításaik szerint az 1,3 milliárd fős kínai népesség 38 százaléka él olyan térségekben, ahol az átlagos levegőminőség hosszú ideje az Egyesült Államok környezetvédelmi hatóságának szabványa szerinti "egészségtelen" kategóriába esik. A 74 legnagyobb kínai város közül tavaly mindössze nyolc teljesítette a központi levegőminőségi normákat, a többinél a mért értékek mindenütt meghaladták az egészségügyi határértéket.
A legszennyezettebb tartomány továbbra is a Pekinget övező, nehéziparáról híres Hopej, ahol 2014-ben 8 ezer széntüzelésű gyárat zártak be. A kutatók a kínai adatokat összevetették az amerikaiakkal és arra a megállapításra jutottak, hogy szinte minden Kínában élő ember kénytelen rosszabb levegőt szívni, mint a legszennyezettebb levegőjű amerikai város, a californiai Madera lakói.
A kínai helyzetért elsősorban a szenet okolják a kutatók. A helyzet télen a legrosszabb, amikor a szálló por az időjárási körülmények miatt a földfelszín közeli levegőrétegben koncentrálódik. A Greenpeace idei jelentése szerint viszont az év első felében a városok többségében javultak a levegőminőségi mutatók, különösen a PM2,5, vagyis az egy köbméter levegőben mért 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű finom porszemcsék mutatója. Ebben átlagosan 16 százalékos csökkenést mértek. Azt is megállapították, hogy tavaly mérséklődött az országban a szénfelhasználás. A súlyosan környezetkárosító kínai ipar zöldüléséről, a szénhasználat visszaszorításáról, illetve a reformfolyamatba ölt elképesztő energiákról itt irtunk korábban: