Mélytengeri baktérium + lézer = a prosztataráknak annyi

Az egészséges szövetek károsítása nélkül ölte meg a rákos sejteket egy alacsony kockázatú prosztatarák kezelésére kifejlesztett, kísérleti szakaszban lévő módszer – írja az MTI. A különleges terápia részeként az orvosok a lézeres kezelés kiegészítéseként mélytengeri baktériumból származó, fényérzékeny gyógyszert fecskendeztek a páciens vérkeringésébe.

A véredényeket célzó fotodinamikus terápiát (VTP) az izraeli Weizmann Tudományos Intézet a magántulajdonban lévő STEBA Biotech céggel közösen fejlesztette ki. A kezelésben használt WST11 nevű fényérzékeny anyag az óceán fenekén talált baktériumokból származik. Ahhoz, hogy ezek a baktériumok az élőhelyükig lejutó nagyon kevés napfénnyel is életben maradjanak, kifejlesztették azt a képességet, hogy a fényt hihetetlen hatékonysággal alakítják energiává. A Weizmann Intézet szakértői ezt a sajátosságot aknázták ki a WST11 kifejlesztéséhez, amely olyan szabadgyököket szabadít fel, amelyek lézerfényre aktivizálódva megölik a környező sejteket.

Ezek az eredmények fantasztikus hírt jelentenek a korai stádiumban észlelt prosztatarákban szenvedő férfiak számára, mert olyan kezelést kínálnak, amely a prosztata károsítása vagy eltávolítása nélkül semmisíti meg a rákot. Ez valóban óriási előrelépés

– mondta Mark Emberton, a University College London urológusa, a Lancet Oncology szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Megúszhatók a kellemetlen mellékhatások is

Azokat a férfiakat, akiknél észlelik az alacsony kockázatú prosztatarákot, jelenleg aktív felügyelet alá helyezik, tehát rendszeresen monitorozzák a betegséget, és csak akkor kezelik, ha súlyosabbá válik. Az olyan radikális terápiákat, amelyek műtéti eltávolítást vagy a teljes prosztata besugárzását jelentik, csak magas kockázatú ráknál alkalmazzák, mert hosszú távú mellékhatásaik lehetnek: egy életen át tartó merevedési zavart és inkontinenciát okozhatnak. A VTP ezzel szemben csak rövid távú, három hónapon belül megoldódó vizelési és merevedési gondokat idézett elő, két év után pedig semmilyen jelentős mellékhatás nem jelentkezett a kutatók szerint.

A kutatásban résztvevő, VTP-vel kezelt 413 páciens mindössze hat százalékának volt szüksége radikális terápiára, ellentétben az aktív felügyelet alá került kontrollcsoportban tapasztalt harminc százalékkal. A lézerrel aktivált gyógyszer olyan hatásos volt, hogy

A kísérleti módszert tíz európai ország 47 gyógykezelő intézményében alkalmazták, többségükben első alkalommal próbálták ki a VTP-t. "Az a tény, hogy a kezelést ilyen sikeresen végezték el különböző egészségügyi rendszerek nem speciális központjaiban, valóban figyelemre méltó" – mondta Emberton. 

Ahhoz, hogy megkapja a szükséges engedélyt, a VTP-terápiát jelenleg felülvizsgálja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Várhatóan évekig eltart, mielőtt a páciensek szélesebb körben részesülhetnek a kezelésből.