Elméletben jók a magyar diákok

Kimagasló eredményeket értek el az általános iskolák 4. és 8. évfolyamain tanuló magyar diákok a természettudományos és matematikai ismereteket vizsgáló nemzetközi TIMSS felmérésen - mondta Csillag Márta, az oktatási tárca közoktatási főosztályvezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A hátrányosabb helyzetű magyar tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények tanulói viszont nehezebb helyzetbe kerülnek, mint sok más országban. 


Európai élvonalban

A magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek az 59 ország és nyolc kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével rendezett tavalyi vizsgálaton. 


Különösen jól szerepeltek a 8. osztályosok, akik korosztályuk élvonalában vannak, 4. évfolyamon pedig a természettudományos feladatokat oldották meg kiemelkedően a magyar diákok - közölték a tárca illetékesei. Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a 4. osztályos diákok eredménye javult a természettudományos területen, az első, 1995-ös felméréshez képest.


A nyolcadik évfolyamon a matematikai feladatok megoldásánál csak öt ország ért el jobb eredményt, Tajvan, a Koreai Köztársaság, Szingapúr, Hongkong és Japán.


A legrosszabbul a matematika-feladatok mentek negyedikben, de itt is az európai élvonalban vannak a magyar diákok, jobb eredményt 13 ország ért el nálunk. A magyar diákok az ausztrál, az olasz, az osztrák és a svéd diákokkal teljesítettek hasonló szinten.


A diákoknak matematikából algebrai és geometriai feladatokat egyaránt meg kellett oldaniuk, míg a természettudományos feladatok között negyedikben az élő- és fizikai világra, a földtudományra vonatkozók szerepeltek, nyolcadikban pedig biológiai, kémiai és fizikai kérdések is voltak. Negyedikben különösen az élő világgal összefüggő kérdések mentek jól, nyolcadikban pedig a fizikával kapcsolatos feladatok sikerültek kiemelkedően.


Brassói Sándor, az oktatási tárca közoktatási főosztályvezető-helyettese az MTI kérdésére elmondta: a negyedik évfolyamon a természettudományos eredmények kimagasló javulása többek között az iskolákban folyó nem szakrendszerű oktatásnak is köszönhető. Kiderült az is, hogy nem azon múlik a jó eredmény, hogy külön, vagy integráltan oktatják a természettudományos ismereteket, mindkét módszer jól működik. Az oktatási tárca most megvárja, hogy az Országos Köznevelési Tanács mit javasol e kérdésben.


Mint az órákon

Balázs Ildikó az Oktatási Hivatal osztályvezetője a TIMSS-felmérést összehasonlítva a PISA-vizsgálattal elmondta, hogy utóbbinál, másik korosztályt, a 15 éveseket mérik. Hozzátette: a TIMSS-vizsgálatban a nyolcadikosok jó eredményei fakadhatnak abból is, hogy a mérés tavasszal zajlik, a felvételik után, amikor a tanulók még jól felkészültek.


A TIMSS tantárgy-alapú mérés, a feladatok jobban hasonlítottak ahhoz, amivel a diákok a tanórákon találkoztak, míg a PISA a tudás alkalmazásának képességét vizsgálja.


A TIMSS-felmérésben - amelyet négyévenként tartanak - Magyarországon a 4. és 8. évfolyamon ötezren-ötezren vettek részt, mindkét évfolyamon 14 különböző tesztfüzetet töltöttek ki a diákok. Negyedik osztályban összesen 350, 8. osztályban 430 kérdésre kellett választ adniuk. A feladatok megoldására negyedikben kétszer 36 perc, nyolcadikban kétszer 45 perc állt rendelkezésre.


A vizsgálat más felmérésekhez hasonlóan megállapította ismét, hogy  Magyarországon a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere erősebben befolyásolja a magyar diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban.

A magyar diákok eredménye érzékenyebben reagál minden olyan tényezőre, mint például, hogy van otthon számítógép, internet-hozzáférés. A diákok képességei között viszonylag korán kialakuló különbségek odavezetnek, hogy Magyarországon a hátrányosabb helyzetű tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények tanulói hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint sok más országban.