Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Zöld út az embrióklónozásnak

2001.02.02. 10:38
Nagy-Britanniában a Lordok Háza döntő jelentőségű szavazás során úgy határozott, hogy gyógyászati célú kutatások elősegítése érdekében megengedi emberi embriók kísérleti célú felhasználását. Ez többek között azt jelenti, hogy a kutatók embriókat klónozhatnak, és azok őssejtjein végezhetnek vizsgálatokat.
Az embrionális őssejteken végzett kutatások lehetnek a kulcsai számos betegség elleni gyógymód kidolgozásának
A döntést hosszú vita előzte meg, melyben a képviselők többek között megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy bizottságot, mely még részletesebben megvizsgálja a kérdést, de működése nem késlelteti a kísérletek beindulását. Természetesen a szavazás eredményét a parlamenten belül is többen rossz szemmel nézték. Nagy azoknak a tábora, akik ellenzik az ilyen kísérleteket, mert félnek attól, hogy ezzel sokkal közelebb jutunk a teljes emberek klónozásának lehetőségéhez. Az orvos-kutatók számára azonban ez a döntés nagy előrelépést jelent, hiszen az embrionális őssejteken végzett kutatások lehetnek a kulcsai számos betegség (Parkinson-kór, egyes szívbetegségek gerincvelő sérülések) elleni gyógymód kidolgozásának.

Hasonló döntésre az USA-ban valószínűleg még sokáig kell várni. Bush mindeddig ellenzője volt az embrionális klónozásnak, sőt megígérte, hogy felülvizsgálja Clinton múlt évi határozatát, melynek értelmében a központilag támogatott kutatóhelyeken a jövőben kísérletezhetnek embrionális őssejtekkel az NIH (National Institutes of Health) által kidolgozott szabályok keretei között. Ezek szerint a kísérletekhez használandó őssejteket csak abortált embrióból izolálhatnak, élőből nem. Élő embriók sejtjeit csak privát finanszírozású laboratóriumoktól kaphatják, melyek csak a mesterséges megtermékenyítési eljárás során megmaradt ,,felesleges" embriókból származhatnak. Az amerikai kutatók attól tartanak, hogy lemaradnak az őssejtkutatás legizgalmasabb szakaszáról, és brit kollégáik lépéselőnyhöz jutnak az engedékenyebb politika miatt.

Őssejtek
Az őssejtek olyan sejtek, melyek a sejt-differenciálódási folyamat elején tartanak, nem ,,kötelezték el magukat" még egyik differenciálódási útvonal felé sem, vagyis rendelkezik azzal a képességgel, hogy bármely szövettípusra jellemző sejtekké alakuljanak (szakszóval: pluripotensek). Egyszerűbben: még akármi is lehet belőlük...
Ugyanakkor az USA-ban is számos ellenzője van annak, hogy embrionális őssejtekkel kísérletezzenek. Az egyik érv, hogy a felnőttekből származó őssejteken is el lehetne végezni ezeket a vizsgálatokat. A szakértők szerint azonban az ilyen sejteknek szűkebb a differenciálódási képessége, és a legújabb adatok szerint - az embrionális őssejtekkel ellentétben - osztódásuk során nem képződik elég sok utódsejt ahhoz, hogy szövetátültetésre használhatóak legyenek.

Számos kutató állítja: az őssejtek megújulási és differenciálódási képessége lehet az egyetlen remény számos (főként nagymérvű sejtpusztulással járó) betegség gyógyítására. Nagy előny lehet, hogy amennyiben egy betegből embriót klónoznak, és az őssejtjeit visszajuttatják a sérült szövet helyére, az immunrendszer nem fogja ,,idegenként" kezelni azokat, hiszen genetikailag tökéletesen azonosak a beteggel. Kulcsfontosságú, megválaszolatlan kérdés azonban, hogy miként lehet a beültetett őssejteket a megfelelő differenciálódási útra terelni, valamint hogy milyen módon lehet biztosítani, hogy e sejtek csak a szükséges helyen telepedjenek meg a szervezetben.