Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Nem kell az egymillió dollár a különc orosz tudósnak

2006.08.22. 15:42
A 40 éves Grigorij Perelman a Poincaré-sejtés bizonyításáért tüntette volna ki Madridban János Károly spanyol király, de az orosz tudós nem jelent meg a matematika Nobel-díjának számító kitüntetés átadásán, és meg sem magyarázta távolmaradását. Úgy tűnik, Perelmant a bostoni Clay Intézet egymillió dolláros díja is hidegen hagyja.

Nem vette át kedden János Károly spanyol királytól a matematika Nobel-díjának számító Fields-medált a Madridban rendezett nemzetközi matematikai kongresszus nyitónapján Grigorij Perelman orosz matematikus, ez azonban kollégáit nem lepte meg különösebben.

A 40 éves szentpétervári matematikust ugyanis azóta nem sikerült elérni, hogy 2002-ben bebizonyította a Poincaré-sejtést, és 7 éven át tartó munkájának 70 oldalas eredményét közzétette az interneten. A különc tudós a kitüntetéstől függetlenül egymillió dollárt kaphatna egyben vagy megosztva a bostoni Clay Intézettől, de kollégái szerint a pénz sem hatja meg. John Ball, a matematikusok nemzetközi szövetségének (IMU) elnöke sajnálja, hogy Perelman indoklás nélkül visszautasította a rangos kitüntetést, de az AP-nek azt mondta, nem hiszi, hogy a tudós meg lenne sértődve a matematikustársadalomra: "Biztos vagyok benne, hogy nem úgy gondolta" - nyilatkozta Ball.

Megbizonyosodott a sejtésről

Perelman, a különc zseni
Grigorij Jakovlevics Perelman 1966-ban született Leningrádban. 1982-ben maximális pontszámmal nyerte meg a budapesti matematikai diákolimpiát. Az egyetem után az Orosz Tudományos Akadémia szentpétervári Sztyeklov intézetében dolgozott. Amerikában is eltöltött néhány évet, de 1995-ben hazatért, és visszavonultan egy topológiai probléma, a Thurston-féle geometriai sejtés bizonyításán dolgozott, amely probléma mellesleg a Poincaré-sejtést is tartalmazta.
Henry Poincaré 1904-ben azon gondolkodott, hogy a lyukas tórusz felülete leképezhető-e gömbre anélkül, hogy fel kellene vágni valahol (magyarul lehet-e horpadt közepű fánkból gombócot csinálni). Arra a következtetésre jutott, hogy lyukas idomok felületét nem lehet leképezni, de ezt nem tudta általánosan bebizonyítani.

Poincaré sejtésének bizonyítását a bostoni Clay Intézet 2000-ben az évszázad problémájának nevezte, és egymillió dolláros jutalmat ígért első helyes megoldójának. Biztosítékként csak azt kötötte ki, hogy a valamelyik ismert tudományos újságban publikált bizonyítást két éven belül ne tudják megcáfolni.

Perelman bizonyításában Richard Hamilton amerikai matematikus részeredményeire támaszkodik, így a díj megoszlana kettejük között, már ha Perelman hajlandó lenne szóba állni a sajtóval, s hivatalosan is publikálná munkáját. A szakma eddig nem talált kivetnivalót Perelman dolgozatában, s a Clay Matematikai Intézet állítólag már nem ragaszkodik betű szerint a feltételekhez, miután többen publikálták Perelman munkájához fűzött véleményüket.

Kislabdát hajigált

2004 decemberében a Komszomolszkaja Pravda című lap interjút készített Perelman édesanyjával és hajdani munkatársaival. Kollégái Perelmanra mint "akusztikai terroristára" emlékeztek, aki rendszeresen hallgatott zenét hangosan, máskor egész nap kislabdát hajigált a szoba falához. Nem volt könnyű eset, de a Sztyeklov Intézetben nem számított kirívónak. A riporter a mamától megtudta, hogy "Grisa szereti zenét meg a kását és a rántottát", és nem szívesen érintkezik emberekkel.

A Fields-medál történetében eddig egyetlen esetben nem vették át a kitüntetést a díjátadó ünnepségen: a szovjetek kelet-európai elnyomó politikája ellen tiltakozó Alexander Grothendieck német matematikus 1966-ban nem volt hajlandó Moszkvában átvenni a díjat, később azonban mégis elfogadta.