Judit
3 °C
6 °C

Agyrendőrök

2006.01.10. 12:30
Hazudunk, vagy igazat mondunk? Melyek a kettő közötti kognitív különbségek? Hiába beszélünk mellé, találunk ki történeteket, agyunk elárulja szándékainkat. Úgy tűnik, nincs menekvés: míg a hagyományos poligráfot megtéveszthettük, az új gépek eszén már nem járunk túl.

Nyugdíj előtt

A poligráfot nemcsak tudóskörökben tartják megbízhatatlannak. Sokunk arcára csal mosolyt, amikor amerikai krimikben látjuk, bűnügyi krónikákban olvassuk, hogy a gyanúsítottat hazugságvizsgálónak vetik alá. Hatékonysága nagyrészt attól függ, mennyire félemlíti meg a nyomozó a rosszfiút. Annak megfelelően dobog hevesebben a szív, emelkedik a vérnyomás, gyorsul a lélegzetvétel, csapódik ki a veríték. Tetteik súlyát nem érzékelő szocio- és pszichopatáknál általában nem működik, de a ravaszabbja szintén könnyedén rászedi az ósdi masinát. Az Egyesült Államok legtöbb tárgyalásáról száműzték, ám az utóbbi évek terrorizmusellenes háborújában sűrűn alkalmazzák.

Valószínűleg nem sokáig. A kutatásokba 2001 óta bekapcsolódott DARPA által is finanszírozott újabb módszerek megbízhatóbbak, objektívebbek, kevésbé függenek a szubjektív emberi tényezőtől - csak a gyanúsított agyától. Az idegtani evidenciákon még a legdörzsöltebb bűnöző, legvérszomjasabb terrorista sem tud változtatni.

Az agyműködés vizsgálatára (a kísérleti orvostudományban mintegy tíz éve) használt funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) eljárás a hazugságteszteknél is szép jövő előtt áll.

Gondolatfürkészés

Daniel Langleben, a Pennsylvania Egyetem pszichiáterének hipotézise szerint úgy hazudunk, hogy az agy első lépésben meggátolja az igazság elmondását, és csak utána generál megtévesztő történeteket. A folyamat megfigyelhető a szükséges letapogató géppel. Hatékony mágneses mezőt használva, a véráramlás nyomon követésével a funkcionális képalkotás láthatóvá teszi a kognitív műveleteket. Kimutatja a gondolatok agyunkban megtett útját.

Langleben mindebből arra a következtetésre jutott, hogy fMRI-vel detektálható neurofiziológiai különbség van az igazság és a hazugság között.

A meghökkentő hipotézist egyéb kutatások is alátámasztják. Sean Spence, brit pszichiáter egyik kísérlete során a hazudó alanyok előhomloki kortexének bizonyos területei "más megvilágításba" kerültek. A hongkongi egyetemen szintén kimutatták, hogy hazugságnál más idegi áramkörök lépnek működésbe, központi idegrendszerünk másként funkcionál.

"Úgy érzem, ez az fMRI egyik első valódi értéket hordozó és világméretű érdeklődésre számot tartó alkalmazása" - nyilatkozta elégedetten Langleben. "A bűnüldözésben, a nemzetvédelemben és a biztosítási iparágban egyaránt komoly következményei lehetnek."

Az Amerikai Védelmi Minisztérium Poligráfia Intézete nemcsak részt vesz a vizsgálódásokban, hanem anyagilag is támogatja azokat. 1999-ben mindössze néhány laboratórium foglalkozott a központi idegrendszer hazugsággal kapcsolatos működésével, manapság viszont csak az Egyesült Államokban ötvennél több erre szakosodott intézetben folynak a munkák.

Langleben és munkatársai általánosabb kérdések helyett inkább egyének igazmondására, az azt kimutató gépek tervezésére specializálódtak. A páciensre vonatkozó képi információt mintafelismerő algoritmus segítségével hasonlítják össze ismert hazudozók adatbázisba gyűjtött agymintáival. Nemrég jelentették be: az eddigiekben hatékonynak bizonyult a módszer.

fMRI-gépek

A Columbia Egyetem fMRI Kutatóközpontjában fejlesztett speciális szkenner igencsak kényelmetlen szerkezet: a páciens befekszik, agyát először nyugalmi állapotban térképezik fel, majd meghatározott jelre beindul a hazugságteszt. Figyelmesen kell eljárnunk, mert az igen érzékeny gépezetet a legkisebb fejmozgás is megzavarhatja. A teszt után két képsorozatot kapunk: egyik az igazság-, másik a hazugság-állapotot ábrázolja. Az agy érzelmekkel, konfliktussal és kognitív irányítással kapcsolatos részei az előbbinél nyugalmi, "hideg" állapotban maradnak, míg az utóbbinál komoly tevékenységet fejtenek ki, és "bemelegednek".

Az év végéig két amerikai cég (No Lie MRI, Cephos) új, az fMRI lehetőségeit kiszélesítő (a Columbia Egyeteménél kényelmesebb) szkenner-alapú, a kérdések kézi eszközzel történő megválaszolását biztosító termékekkel rukkol elő.

"Az fMRI meg fogja változtatni az egész törvényszéki rendszert" - prognosztizál Scott Faro radiológus. "Speciális, például repülőterekhez közeli központok épülnek, melyekben idegkutatók, MRI-orvosok és nyomozók dolgoznak majd együtt."

Távirányított hazugságteszt

Az fMRI nem az egyetlen új hazugságvizsgáló technológia. A Pennsylvania Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a kilencvenkét éves Britton Chance a mágneses rezonanciás képalkotással megörökített agyi tevékenységek többségét szintén rögzítő, de a szkennernél könnyebb, akár aktatáskában hordozható szerkezetet fejlesztett. Gépezete az infravöröshöz közeli, a homlokon és a koponyán egészségkárosodás nélkül áthatoló fénysugarakat használva térképezi fel a kortex elejét. Amikor a fény újra feltűnik, optikai érzékelők gyűjtik be az információt.

Egy 2004-es kísérlet során a hazugságok kilencvenöt százalékát sikerült megállapítani ezzel a módszerrel.

Chance az agytevékenységet távolról érzékelő rendszerré szeretné továbbfejleszteni szerkezetét. Többek között repülőtéri rutinkérdésekkor, foglyok kihallgatásakor alkalmaznák.

A mikrohullámokkal, vagy lézersugarakkal távirányított hazugságvizsgálat azonban olyan sürgősen megoldandó kérdéseket is felvet, hogy például miként mérhető a pulzus.

És akkor a magánszféra, a személyes szabadságjogok esetleges megsértését még nem is említettük. Hamisítatlan 1984-technológiák sejlenek fel. Széleskörű használatuk előtt, többoldalú társadalmi vitát követően, nagyon fontos szabályozási kérdéseket kell megoldani - nyilatkozta a morálfilozófus Paul Root Wolpe.

Máskülönben a rend őrei belekukkantanak agyunkba, és máris tudják, igazat mondunk, vagy hazudunk.