Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Disznómentesítés Santiago szigetén

2002.08.01. 16:09
A csendes-óceáni Galapagos-szigeteken az ember által behurcolt és elvadult állatok óriási pusztítást vittek végbe. Néhány szigeten az ott őshonos óriás teknőst teljesen kiirtották a kitett vagy megszökött háziállatok. Santiago szigete 127 év után most vált disznómentessé.
Mit vinne Ön magával egy lakatlan szigetre? A régi idők felfedezőinek poggyászához rendszerint háziállatok is tartoztak, ami gyakran fatális következményekkel járt a meghódítani kívánt terület állat- és növényvilága számára. Hiszen az ott őshonos élőlények gyakran teljesen ki voltak szolgáltatva a betolakodók előtt. A Földön már számos állatfaj pusztult ki az ember által behurcolt idegen állatok miatt.

Potyautas patkányok

A puszta jelenlétükkel másokat veszélyeztető állatok közül néhány potyautasként érkezett. Ilyen volt például a patkány, amely kezdetektől fogva a hajók lakója volt, és gyorsan elterjedt az egész Földön. Más állatok, például a kutya és a macska a gazdáik elképzelései szerint vissza kellett volna térniük a fedélzetre, de lekésték az indulást. Egyeseket tudatosan hagytak magukra az idegen világban, így dobták partra az első kecskéket és sertéseket is.

Kipusztították a teknősöket

A csendes-óceáni Galapagos-szigeteken az ember által behurcolt és elvadult állatok óriási pusztítást vittek végbe. Néhány szigeten az ott őshonos óriás teknőst teljesen kiirtották a kitett vagy megszökött háziállatok. A kifejlett nagy teknősökkel a kutyák, macskák és sertések mit sem tudnak kezdeni, de a teknőctojások vagy a fiatal állatok könnyű prédát jelentettek.

A szigetlánc nagy részét 1959-ben védelem alá helyezték, és azóta komoly erőfeszítések folynak, hogy a féktelen étkű behurcolt ellenségtől megszabadítsák a helyi élővilágot. De ez csak az első hallásra ilyen egyszerű, mivel a szigetek járhatatlan belső területein még a nagytestű állatokat is nehéz megtalálni.

Disznómentessé vált a sziget

Ennek ellenére az erőfeszítések eredményeket is hoznak. A közelmúltban így jelenhette a Galapagos Nemzeti Park és a Charles Darwin Alapítvány, hogy Santiago szigete 127 év után disznómentessé vált.

Egy 1970-es jelentés mutatja, milyen katasztrofális hatással volt a szigetre a mindenevő párosujjú patások jelenléte. Akkor azt állapították meg, hogy egy pár sertés egy hónap alatt 27 teknőstojással teli fészket pusztított el. A Charles-Darwin kutatóállomás munkatársai a tojások begyűjtése és kikeltetése, a kis teknősök nevelgetése és szabadon bocsátása révén 1999-ig ötszázzal tudták növelni a sziget teknőseinek számát.

Közel húszezer sertést lőttek le

Az elvadult sertések kiirtására 1973-ban indult program, és 1996-ig majdnem 19 ezer állatot sikerült elejteni. 1997-ben fokozták az erőfeszítéseket, és a műholdas navigáció eszközét is bevetették. Az utolsó néhány sertést csalétek segítségével sikerült elcsípni. Ennek során a csalétek kihelyezéséhez is csúcstechnológia alkalmazására volt szükség, hiszen 38 ezer hektárt, Santiago területének kétharmadát kellett elektronikus megfigyelőrendszerre kapcsolni.

Szederirtás

Néhány héttel ezelőtt a szigetet végül disznómentes területté lehetett nyilvánítani. Nagy segítséget jelentett az ecuadori vadászok munkája, akik a sertések felderítése közben egy másik betolakodó, a szeder (Rubus fruticosus) töveit is kitépkedték. Ugyanis nem csak a Galapagos szigetek állatai, de az őshonos mintegy 260 növényfaj is szenved az őket kiszorító idegen fajoktól.

A disznók eltávolításának első pozitív jelei máris jelentkeztek. A földön fészkelő madarak és a galapagosi kígyó jelenlétének élénkülését figyelték meg. A sertések ellen vívott háború egy dologra hívja fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy az ember milyen könnyedén képes megzavarni vagy tönkretenni egy ökoszisztémát, és milyen hosszadalmas és költséges az ilyen változtatások helyreállítása.

Választott már utasbiztosítást?

Több mint 50 ajánlat, akár napi 161 Ft-tól!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.