Gondolattal mozgatott robotkar
További Tudomány cikkek
Amerikai kutatók által kidolgozott kísérletek keretében majmoknak sikerült puszta gondolatukkal működtetni egy robotkart, amellyel megragadták a táplálékot, hogy aztán megegyék az így szerzett élelmet.
Jobb, mint eddig
A pennsylvaniai Pittsburgh egyetemén Andrew Schwartz kutató és munkatársai által végrehajtott, a sorozat keretében korábban megvalósított próbálkozásokon túllépő kísérletről a Nature című tudományos folyóirat szerdai száma közölt beszámolót.
Az előző kísérletektől eltérően a feladatsorozatot, amely abból állt, hogy a robotkart gondolati úton vezérelte a majom egy akadály megkerülésére, majd az étek megragadására és arra, hogy a szájához vigye az élelem elfogyasztásához, ezúttal teljesen az agytevékenység vezérelte.
A korábbi esetekben, amelyekről már jelent meg tudományos beszámoló, a műveletsor egyes részeit informatikai segítséggel hajtották végre. Az új, három irányú mozgásra képes robotkar is sokkal többre képes, mint elődje.
Az ilyen gép-agy interfész - egy jelrendszert egy másikra "lefordító" közvetítő eszköz - bizonyos típusait már alkalmazták embereknél. Ezek a jövőben agyi károsodás vagy más ok következtében megbénult személyek mozgásának segítésére is alkalmasak lehetnek.
Előfordul, hogy a betegség érintetlenül hagyja az agy bizonyos részeit, amelyeknek szerepe van a mozgásban. Az ilyen károsultak agya képes lehet arra a tevékenységre, amely egészséges embernél elindítja a mozgást. A megoldás az lehet, hogy ezt az agyi utasítást a mozgást irányító agyrészbe, a cortexbe beültetett különleges elektródával rögzítik és továbbítják a robotkarnak.
Gyors eredmény
A kutatók számára elég volt néhány nap ahhoz, hogy két mozgásképtelenné tett makákó majmot megtanítsanak arra, miként lehet gondolati úton irányítani a válluk elé helyezett robotkart.
Terveik szerint két éven belül embereken is kipróbálhatnak egy bonyolultabb agy-gép interfészt, a kutatás másik célja pedig olyan robotkar kidolgozása lesz, amely bonyolultabb mozgásra is képes.
Az első sikerek ellenére azonban még hosszú utat kell megtenni az új technológia kiterjedtebb klinikai alkalmazásához - kommentálja a kutatást a Nature hasábjain John Kalaska, a montréali egyetem kutatója.
Javítani kell az elektródák megbízhatóságát, mivel azok heteken belül elromlanak, holott évekre kellene biztosítani jó működésüket. A sikereket egyelőre csak laboratóriumi körülmények között érték el, a szükséges felszerelés nehezen mozgatható és állandó műszaki felügyeletre szorul. A gondolati irányítást is meg kell tanulni, különben a túl heves gondolattal előidézett mozgás is kárt okozhat - normális körülmények között a megfelelő mozgáshoz szükséges információkat a bőr, az izmok és az ízületek érzékelő idegei szolgáltatják, így a robotokat is el kell látni ilyen funkciójú érzékelőkkel - írja Kalaska, aki szerint ezek igazi kihívások ugyan a kutatók számára, de nem megoldhatatlanok.