Mégsem gyengül a Golf-áramlat
További Tudomány cikkek
A meleg vizet szállító Golf-áramlat a Mexikói-öbölből indul, elhalad az Egyesült Államok keleti partja mellett, majd át az Atlanti-óceánon, ahol kettéválik. Egyik ága - az Észak-atlanti áramlat - Európa felé veszi az irányt, és úgy szállítja a meleget Észak-Európába, mint egy hatalmas futószalag.
Leáll vagy nem áll le?
Az utóbbi években rendszeresen felbukkanó környezeti para-forgatókönyvek szerint ha az áramlatrendszer összeomlik, Európában hirtelen drámai lehülés kezdődik és beköszönt az új jégkorszak. A brit óceánkutató központ kutatócsoportja 2005 nyarán például Amerika és Afrika keleti partjai között végzett méréseket az Atlanti-óceán tengeráramlataival kapcsolatban, vizsgálta az Európa éghajlatát nagymértékben meghatározó Golf-áramlatot is. Az óceánkutató csoport a mérések alapján megállapította, hogy az 1992-ben végzett hasonló mérésekhez képest az észak felé haladó meleg víz mennyisége 30 százalékkal csökkent. A korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak.
Tudósok tehát már 2005-ben már meg voltak győződve arról, hogy megtalálták az áramlat lassulására utaló első jeleket, az észak-németországi Kielben működő IFM-Geomar tengertudományi intézet vizsgálatai szerint azonban téves riasztásról van szó. "Egészen mostanáig csaknem az összes klímamodell abból indult ki, hogy a Golf-áramlat gyengülni fog" - mondta Claus Böning, az intézet munkatársa. "Hosszútávú vizsgálataink azonban nem igazolták az elméletet."
Más eredmények
A kieli tengerkutatók 1996-óta végeznek méréseket, amelyek szerint az Észak-atlanti áramlat heti és havi szinten erős ingadozásokat mutat, de a Die Zeit című német hetilap honlapján megjelent beszámoló szerint gyengülésre utaló trend nem olvasható ki az adatokból.
"Nem lesz Európában új jégkorszak belátható időn belül még akkor sem, ha az éghajlatváltozás menetéről alkotott modellek megvalósulnának" - mondta Jürgen Willebrnad professzor, aki a ENSZ keretében működő kormányközi klímakutató csoport (IPCC) januári jelentésének egyik társszerzője is. A professzor szerint "a legjobb esetben a klímaváltozás Észak-Európában várható hatása kissé enyhébb lesz." Mint ismert, az IPCC jelentése gyorsuló globális felmelegedést jósol. Az Európára vonatkozó rész az évszázad végére sokhelyütt súlyos vízhiányt és szárazságot jelez előre.