Négymilliárd éves gyémántokban bukkantak élet nyomaira

Ha bebizonyosodik, hogy valóban élet nyomait találták meg, az azt jelenti, hogy az több mint 500 millió évvel korábban alakult ki a Földön, mint eddig tartotta a tudomány. A kristályok, és bennük a grafit-, illetve gyémántzárványok, amik a gyanús vegyületek rejtőznek, 4,2 milliárd évesek, sőt, akad, amelyik 4,4 milliárd éve jött létre, alig 200 millió évvel a Föld keletkezése után.

A svéd és ausztrál kutatók Nature magazinban megjelent tanulmánya szerint a vegyületek még nem jelentenek bizonyítékot az élet nyomaira, csak arra utalnak. A szénalapú vegyületek, köztük a tudósok figyelmét felkeltő karbon-12 szénizotóp létrejöhetett más kémiai reakciók útján is, de a legvalószínűbb magyarázat az eredetükre a fotoszintézis. A kristályok mindössze 3 milliméteresek, és valószínűleg egy nagyobb szikla részei voltak egykor, amit az évmilliárdok alatt az erózió teljesen elkoptatott. A 18 kristályban összesen 22 grafit- és gyémántzárványt találtak.

A jelenlegi tudományos teóriák szerint a 4,2-4,4 milliárd évvel ezelőtti földi körülmények alkalmatlanok voltak a legprimitívebb létformák kialakulására is - ez az elmélet látszik megdőlni az ausztrál lelettel. Már maguk a kristályok is arra utalnak, hogy akkoriban hűvösebb volt az éghajlat, és több a víz, mint eddig gondoltuk (a kristályok valószínűleg úgy jöttek létre, hogy az aránylag alacsony hőmérsékletű magma vízzel érintkezett és megdermedt), ami az élet megjelenéséhez is sokkal inkább alkalmas.

A leletek ugyanabból a Jack Hills régióból származnak, ahol tavaly a világ legöregebb gyémántjait fedezték fel.