![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Gyémánt bizonyítja, hogy üstökös miatt haltak ki a mamutok
A tudományos jelentés arra is kitér, hogy a katasztrófa a térségben élõ, korai emberpopulációt is megtizedelte, valamint ezerháromszáz éves hideget hozott a Földre, írja a CNN. A becsapódás olyan hõséget hozott, ami megolvasztotta a Nagy Tavak-vidékét borító jégtakarót, és egy hatalmas jeges árat indított a Mississippin a tanulmány szerint. A hideg áradás a Mexikói-öbölig jutott, ahol átterjedt az atlanti-óceán áramlataira, és ezzel az egész világon lehûtötte a klímát. Ezt az idõszakot nevezik fiatal driász jégkorszaknak.
"12900 évvel ezelõtt egy ritka üstökös raj járt Észak-Amerika felett, és ez vezetett számos faj, például a mamutok kihalásához is" - fogalmaz a tanulmány, amelynek megírásában nyolc régész és geológus vett részt az Oregon-, Kalifornia-, Észak Arizona-, Oklahoma és DePaul egyetemekrõl. Tanulmányuk a Nature folyóiratban jelent meg.
A kutatócsoport hat észak-amerikai helyszínen vizsgált 12900 évvel ezelõtti üledékrétegeket. Olyan nanogyémántokat találtak, amelyek kozmikus becsapódások közben, kizárólag nagyon magas hõmérséklet és nagy nyomás alatt képzõdnek.
"Csak azokban az üledékrétegekben találtunk nanogyémántokat, amelyek a fiatal driász idejébõl származnak. Se korábbiakban, se késõbbiekben. Ezek a felfedezések erõs bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a körülbelül 12900 évvel ezelõtt zajló üstökös becsapódásnak óriási környezeti hatásai voltak a növény- és állatvilágra, valamint az akkor élõ észak-amerikai emberekre" - mondta a CNN-nek Douglas Kennett, a University of Oregon régésze.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)