Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Földrengést okozhat az erős hullámverés

2004.10.26. 15:40
Amerikai és japán kutatók vizsgálata szerint a nagy hullámok miatt akár órákkal korábban is bekövetkezhetnek a földrengések. Az 1977 és 2000 közötti, egymás alá tolódó tektonikai lemezek törésvonalainál kialakult, 5,5-ösnél erősebb földrengések 75 százaléka akkor történt, amikor erős volt a hullámzás.
Száz évnyi spekuláció után a kutatók kimutatták: az erős hullámok igenis okozhatnak földrengéseket, írta a Wired. A kapcsolatot a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a japán Nemzeti Földtudományi és Katasztrófamegelőzési Kutatóintézet kutatói mutatták ki. Földrengési adatok és a hullámok műholdas megfigyelései alapján kimutatták, hogy bizonyos tengerparti törésvonalak mellett jelentkező nagy földrengések háromszor gyakrabban fordulnak elő nagy hullámok esetén, mint kicsiknél.

A felfedezés segít jobban megérteni a kutatóknak, hogy pontosan mi történik a földrengések előtt közvetlenül, és talán valamivel jobban tudják majd előre jelezni a közelgő rengéseket. A tanulmány a Science tudományos szaklap novemberi számában jelenik meg.

Egyébként is reng

John Vidale, a UCLA geofizikusa, a tanulmány egyik szerzője azonban figyelmeztet: a nagy, két méternél magasabb hullámok még nem jelentik azt, hogy földrengés fog bekövetkezni. Az erős hullámverés inkább csak az utolsó csepp a már amúgy is feszültség alatt alló törésvonalnak.

"Olyan földrengésekről beszélünk, melyek egyébként is bekövetkeztek volna - magyarázta a Wirednek Elizabeth Cochran, a UCLA végzős hallgatója, a tanulmány vezető szerzője. - A tektonikus lemezeket nap mint nap érik erős hullámok, de néha ennyi elég ahhoz, hogy elindítsa a folyamatot."

Ennek következtében akár órákkal korábban is bekövetkezhet a földrengés, mondta. De a hullámzás ugyanígy fel is tartóztathat egy időre földrengéseket, amennyiben éppen ellensúlyoz egy, a törésvonalra ellentétes irányban ható erőt.

Nincs lezárva

A kutatók minden, 1977 és 2000 közötti, 5,5-ösnél erősebb földrengést számításba vettek olyan tengerparti törésvonalaknál, ahol az egyik lemez a másik alá tolódik. Ezeknek a rengéseknek 75 százaléka akkor történt, amikor erős volt a hullámzás.

A tudósok évtizedek óta keresik az összefüggést, de eddig csak ellentmondásos eredményekre jutottak, mivel a tanulmányok csak bizonyos területek korlátozott adatállományával tudtak dolgozni. 1998-ban például maga Vidale jelentette ki, hogy "a földrengések nem állnak szoros kapcsolatban a hullámokkal". A következtetést a kaliforniai Szent András-törésvonal vizsgálatakor vonta le.

Vidale most sem helyezkedett szembe korábbi álláspontjával, és kiemelte, hogy a kaliforniai régió ütköző tábláival kapcsolatban most is hasonló eredményre jutottak. Azonban ez a tanulmány most kimutatta azt is, hogy a lemezek egymás alá csúszásával kialakuló törésvonalak esetében van összefüggés. Ilyen törésvonalakat főleg Alaszkában, Japánban és Új-Zélandon találni.

A kutatók mindennek ellenére nem tekintik lezártnak a kérdést, és úgy gondolják, még sok további vizsgálatra van szükség, különösen mielőtt földrengés-előrejelzésre is lehetne használni a felfedezést.