Magyar népnek magyar dínót

A kiállításon 28 mozgó dinoszaurusz-modell mutatja be a hatvanmillió évvel ezelőtt kipusztult fajok életét. Az Apatosaurus, vagyis a megtévesztő gyík éppen óriásliánt eszeget, a Tyrannosaurus Rex csak álldogál, meregeti csökevényes kezét, és olykor üvölt egy nagyot. Az eredetileg kételefántnyi Stegosaurust és a feje körül méretes karimát hordozó Triceratropst a látogató maga is irányíthatja, a vezérlőgombokra azonnal lecsap az iskolástömeg, boldogan hörögteti és produkáltatja az ősállat-modelleket. A dinoszauruszokhoz tartozó tudományos ismertetőszövegek mindegyikén szerepel az állat nevének jelentése, így kiderül, hogy a T-rex a zsarnok gyíkok királya, a Triceratrops pedig a háromorrú arc.

Dinoszaurusz a bányából

A bejárat mellett, a tehénméretű T-rex-fejtől jobbra nyíló teremben most először látható az első magyar őslény, a 85 millió éves Hungarosaurus rekonstruált váza.

Az új fajokat Ősi Attila, az ELTE őslénytani tanszékének doktorandusza fedezte fel az észak-bakonyi Iharkúton található bauxitbányában, 2000-ben. A felfedező korábban azért nem állt a nyilvánosság elé a leletekkel, mert a lelőhelyet tartalmazó bánya tulajdonosa nem akarta, hogy turisták lepjék el az életveszélyes katlant.

Magyarországon az első, dinoszauruszokra utaló nyomok lábnyomok voltak, amiket 1966-ban egy mecseki kőszénbányában találtak, hat évvel ezelőttig azonban egyetlen csont sem került elő.

86 millió évvel ezelőtt, a késő Krétakorban Magyarország területét nagy részben tenger borította, a Bakony térsége viszont a szárazföldi részhez tartozott. "A lelőhely egykor a tengerparti szakasz volt, akkoriban szubtrópusi éghajlat uralkodott. Egy gyors lefolyású árvíz magával sodorta a rönköket és dinoszaurusz-tetemeket, amiket aztán a tengerparton, egyetlen helyen lerakott, csakúgy, mint a mostani árvíz a rakpartokon a hulladékot. A csontokat egy ilyen, ötven négyzetméteres területen találtuk, vagyis a leleteket egy váratlan, erőteljes árvíz hordta egy helyre " - magyaráz Ősi Attila.

Mélyre kellett menni

A fiatal paleontológusnak 17 évesen lett a rögeszméje, hogy Magyarországon is élt dinoszaurusz, csak meg kell találni. A leletgazdag, az ősi folyóvizekből fennmaradt réteg azonban mélyen, a felszín alatt található, így a 140 méter mély iharkúti bauxitbányára volt szükség, hogy Ősi Attila kezébe akadjon a 85 millió évvel ezelőtti Bakony térségének leggyakoribb lakója, a Hungarosaurus.

A korábban nem ismert, négyméteres faj testét taréjokkal és cápauszonyszerű tüskékkel díszített páncélzat fedte, növényekkel táplálkozott. A leletről azt is megállapították, hogy mielőtt tetemét maga alá temette volna a föld, más állatok erőteljesen megtaposták.

Az őslénykutató Ősi Attila másik felfedezése, a repülő hüllők (pretoszauruszok) csoportjába tartozó Bakonydraco. A kiállításon az őslény alsó állkapcsa (amit véletlenül sem szabad csőrnek nevezni) és négy nyaki csigolyája látható. A Bakonydraco szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter, fogatlan állkapcsából arra következtetnek a kutatók, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozott.

Jurassic Park

A Hungarosaurus mellett álldogáló keményfejű gyíkot, a rikoltozó Pachycephalosaurust túlkiabálva Ősi Attila elmondja, a dino- és pretoszauruszon kívül teknős-, krokodil-, madár-, gyík és moszaszaurusz-maradványokat találtak, de még negyven évre elegendő ásatási területet tartalmaz a lelőhely. Most támogatókra várnak a további expedíciók lebonyolításához.

Közben a keményfejű gyíkot szemlélő házaspár férfi tagja szerzetesekhez hasonlítja az őshüllőt, és hangosan örvendezik, hogy most már Magyarországnak is van a Földet százhatvan millió évig uraló dinoszauruszokból: "Tisztára Jurassic Park, végre a magyar népé a magyar dínó."