Japán a magyaroktól venne karbonkrediteket
További Tudomány cikkek
Az AP hírügynökség a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium klímaváltozással foglalkozó osztályának egyik tisztviselőjét idézte, eszerint az erről szóló szándéknyilatkozatot a héten írják alá Budapesten. A nyilatkozó nem kívánt kitérni arra, hogy pontosan mennyi kreditet vásárolnának, és milyen áron. Magyarországnak mintegy 10 millió tonna eladható karbonkreditje van, és Tokió tudomása szerint más lehetséges vásárlók is érdeklődtek ezek iránt. Ugyanakkor Japán más európai – elsősorban kelet-európai – országoknál is érdeklődik potenciális kreditvásárlóként, erről azonban közelebbit nem közöltek.
Tokió egyelőre messze van a kiotói célok teljesítésétől: az 1990-es szinthez képest saját vállalása szerint 2012-ig 6 százalékkal kellene csökkentenie a szén-dioxid és más üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását, ezzel szemben tavaly például ezt a szintet 6,4 százalékkal még meg is haladta. Jelenleg azért vásárolnának krediteket, hogy 1,6 százalékkal az 1990-es szint alá kerüljenek. A 6 százalékos vállaláshoz képest a maradék 4,4 százalékos csökkentés egyéb lehetséges módjairól a minisztériumi tisztviselő nem nyilatkozott. A japán kormány tonnánként 15 dollár körüli áron reméli megvásárolni a krediteket. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: a Pénzügyminisztérium bevonásával konkrét tárgyalásokat kezdtek a japán partnerekkel.
Változó árfolyamok
Nemcsak Japán, hanem Ausztria is komoly szándékú vevőként jelentkezett, potenciális vásárló még Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország. Lehetséges, hogy a Világbank és az EBRD is vásárol Magyarországtól kibocsátási egységet. Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a vonatkozó törvény szerint csak igazoltan kibocsátáscsökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. A kiotói jegyzőkönyvben rögzített kibocsátáscsökkentés elérésének egyik módja a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem, amelynek keretén belül a kibocsátási egységtöblettel rendelkező országok eladhatják kibocsátási egységeiket más államoknak. Magyarország és más kelet-közép európai országok, illetve Ukrajna és Oroszország is rendelkezik eladható kibocsátási egységekkel.
Az MTI-nek korábban szakértők elmondták: a szén-dioxid az azonnali piacon szinte értéktelen, a jövő évben kezdődő kereskedési időszak kibocsátási egységei viszont az egyre élénkebb érdeklődés miatt stabilan tartják tonnánkénti 20 eurós árszintjüket. A jelenlegi, december végén záruló kereskedési periódusban mintegy 5 százalékkal több kibocsátási jogosultságot, azaz kvótát kaptak az éghajlatvédelmi rendszerben résztvevő cégek, mint amennyire szükségük volt. A túlkínálat hatására minimálisra, 1 euró alá csökkent a kibocsátási egységek értéke, de a három éves kereskedési fázis első évében, 2005-ben csaknem 30 euró volt. A jövő évben öt éves kereskedési időszak kezdődik. Az irányadónak tekintett 2008 decemberi határidős szén-dioxidár július 5-e óta tonnánként 18,50 euró és 21,50 euró között változott.
Magyarország tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal összesen 2,4 millió tonnányi szén-dioxidot adott el árverésen. Első körben 7,42 euró árfolyamon 2,3 milliárd forintért, második körben 0,88 euró árfolyamon 256 millió forintért keltek el a kibocsátási egységek.