Szertartáson kakaóztak a pueblo indiánok
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Patricia Crown, az Új-Mexikói Egyetem antropológusa sok éve foglalkozik a pueblo indiánok által használt henger alakú agyagedények rejtélyével. A régészek sok ilyen edényt találtak a pueblók egykori települése, a Pueblo Bonito romjai között.
A pueblo indiánok faragott kövekből emelt magaslatokra, úgynevezett mesasokra építették lakóházaikat. Ezek általában kör alaprajzú, emeletes építmények voltak, a legfelső emelet kifelé fordított volt, míg a többi terasz-szerűen kiugrott az épületből. A legalsó emelet, az úgynevezett estufa viszont félig a föld alatt helyezkedett el, itt laktak és itt tartották a vallási szertartásaikat is. Az agyagedények semmilyen korábban ismert fazekas tárgyra nem hasonlítottak.
A kutatók némelyike úgy vélte, hogy a Chaco Canyon lakói állatbőrrel vonták be a henger alakú agyagedényeket, és dobként használták őket, mások szent tárgyaknak tartották - olvasható a The New York Times online kiadásában. Patricia Crown viszont sokkal egyszerűbb magyarázatra lelt. Meggyőződése szerint a rejtélyes edényekben kakaót szolgáltak fel.
Az amerikai kutató megvizsgáltatott néhány cserépdarabot, amelyekre a Pueblo Bonito romjai között talált 200 ezer műtárgy között bukkant. A műtárgyak 1000 és 1125 közötti periódusból származnak, amikor az úgynevezett Chaco-kultúra a virágkorát élte. A cserépdarabokat folyadék-kromográfiának és tömegspektrometriának vetették alá, és ezzel teobromin-nyomokat, azaz a kakaónövény által termelt keserű alkaloida maradványait fedezték fel rajtuk. Ez az első bizonyíték arra, hogy a kakaót Észak-Amerikában majd egy évezrede fogyasztották.
Hogy hogyan jutottak a Chaco Canyon lakói a kakaóbabhoz csaknem kétezer kilométerre a legközelebbi kakaófától? Patricia Crown szerint Közép-Amerikában kiterjedt kereskedelem folyt.
Az antropológus szerint a henger alakú, gazdagon díszített agyagedényekből fogyasztották szertartásosan a kakaót a pazar lakomákon. A luxuscikknek számító ital elkészítéséhez a kakaóbabot megpörkölték, megdarálták, erjesztették, vízzel keverték össze, majd habosítás előtt ízesítették. Patricia Crown szerint a kakaóital kevesek kiváltsága volt, így nem meglepő, hogy fogyasztásának megadták a módját, és speciális serlegekben szolgálták fel. Az antropológus a továbbiakban azokat a "háztartási" eszközöket kívánja felkutatni, amelyeket a kakaóital elkészítése során használtak.