Gábor, Karina, Ders
7 °C
21 °C

A talajból is támadhat a prion

2001.01.05. 14:22
A kergemarhakór (BSE) kórokozói, a prionok a talajban is előfordulnak, és ott hosszabb ideig fertőzőképes állapotban maradnak. Így még ,,tiszta" táplálékot kapó szarvasmarhák vagy más háziállatok, és rajtuk keresztül emberek is megfertőződhetnek - derült ki egy német konferencián.
Nem tudjuk kijelenteni, hogy nem létezik a talaj okozta kockázat - jelentette ki a német környezetvédelmi minisztérium által szervezett konferencián Hans-Willi Thoenes, a Wissenschaftliche Beirat Bodenschutz (talajvédelmi tudományos tanács) vezetője. A független szakértői grémium adatai szerint megalapozott jelei vannak, hogy a BSE kórokozójának számító elváltozott prion fehérjék a talajban nemcsak megmaradnak, hanem még növekszik is a koncentrációjuk.

Trágyával a természetbe

A kergemarhakór (BSE) kórokozói a talajban is előfordulnak. Így még ,,tiszta" táplálékot kapó szarvasmarhák is megfertőződhetnek.
A tudósok elmélete szerint a táplálék útján az állatok szervezetébe bekerült prionok egy része a széklettel kiürül. Az istállókból a trágyával a földekre és a legelőkre jut. Ez azt is jelenti, hogy a szivacsos agyvelőgyulladásra eddig rezisztensnek bizonyult sertésekkel megetetett állati lisztből a BSE prionjai a kiválasztódás és a trágyázás útján kijuthatnak a földekre.

A növények a hibás fehérjéket felvehetik a talajból, és így azok ismét a táplálékláncba kerülve az állatok - és nem lehet kizárni, hogy az emberek - egészségét veszélyeztetik. Ha sikerül bebizonyítani ennek a körforgásnak a létezését, akkor a BSE elterjedésének és átvitelének útjai még a jelenleg gondoltnál is szélesebbek és ellenőrizhetetlenebbek. Mi történik a szabadon tartott csirkékkel, amelyek a BSE-által fertőzött talajon kapirgálnak?

Már hónapokkal ezelőtt felmerült a gyanú, hogy a BSE kórokozói a talajban is előfordulnak, és ott hosszabb ideig fertőzőképes állapotban maradnak. A tudományos tanács a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium számára készített jelentésében arról tesz említést, hogy a prionok a nem használt legelőkön akár három évet is kibírnak. A birkák agyállományát megbetegítő fehérjék esetében ezt a túlélési képességet már sikerült bizonyítani.

Karanténba a trágyával

A tudósok ma még elővigyázatosan nyilatkoznak. Egyelőre nincsenek tudományos elveken alapuló szilárd bizonyítékok a BSE talajon vagy növényeken keresztüli átvitelére, illetve a prionok talajban felgyülemlésére. Az viszont egyértelmű, hogy az állatok trágyájával a BSE kórokozók is kijutnak a természetbe - hangsúlyozta a Fraunhofer intézetet képviselő Werner Klein. Véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy a prionok talajban is fertőzőképesek maradnak.

A tudós tanácsadó testület mindenesetre az eddig szerzett ismeretek alapján erős aggodalomra lát okot, és elővigyázatossági intézkedésként ajánlja a pozitív BSE eseteket produkáló istállók, és az általuk használt legelők karanténját. Az állati eredetű táplálékliszt megsemmisítésénél is figyelembe kell venni az újonnan szerzett ismereteket.

A BSE kutatás eddig az állatokra, azok húsára és a csontlisztre összpontosult - mutatott rá a mulasztásra Dietrich Henschler, a würzburgi egyetem professzora. A talajra pedig eddig senki nem gondolt. Minden további gyanús elemet alaposan ki kell vizsgálni. A betegség terjedésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket így egy éven belül meg lehet válaszolni.