Egy német kutatóhajóról vasszulfátot öntöttek az Atlanti-óceánba egy 300 négyzetkilométeres területen, hogy fokozzák a növényi plankton fejlődését. Az elmélet szerint ha a fitoplankton robbanásszerűen elszaporodik, akkor csökkentené a levegő széndioxid-tartalmát, minthogy a fotoszintézis közben széndioxidot vesz fel. A növényi plankton valóban elszaporodott. De - és erre nem számítottak előre a kutatók - a bőséges növényi plankton különféle állati planktonok eledelévé vált.
A Lohafex kísérlet alapján szertefoszlott az a remény, hogy az Antarktisz körüli óceán vizével jelentős mennyiségű széndioxidot lehet kivonatni a légkörből - ismerték be a tudósok.
A kísérlettel kapcsolatban Németországban sem volt egyetértés. A német környezetvédelmi minisztérium például a kísérlet azonnali leállítását kérte a német kutatási minisztériumtól. A berlini környezetvédelmi minisztérium szerint a kísérlet ellenkezik a biodiverzitásról szóló ENSZ-konvencióval. Az expedíció német vezetői azzal védekeztek, hogy a "megtrágyázandó" tengerfelület sokkal kisebb, mint egy-egy jéghegy olvadásakor keletkező vízfolt, amely szintén sok vasszulfátot tartalmaz.
A hasonló, de bolygóméretben alkalmazandó klímavédelmi beavatkozás ötleteit régebben fantazmagóriának vagy őrültségnek tartották. Az utóbbi időben azonban sokan kezdenek más szemmel nézni ezekre az elképzelésekre, miután a világ államai nem képesek politikai megállapodásra jutni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.
Az ötletek között szerepel például az, hogy kénrészecskéket szórnának szét a légkör felső rétegében, amelyek visszavernék a Földre beeső napsugárzás egy részét, vagy óriási tükröket állítanának Föld körüli pályára ugyanebből a célból. Sok tudós azt mondja, hogy ha az emberiség az okot nem képes megszüntetni - a széndioxid levegőbe bocsátását -, akkor végső eszközként próbálja meg bolygó méretű beavatkozással csökkenteni a negatív hatást.
A klímavédők viszont attól tartanak, hogy az ilyen megoldások elterelik a figyelmet az okról, és azt a hamis illúziót keltik, hogy nincs is szükség megváltoztatni azt az emberi tevékenységet, amely az üvegházhatású gázok levegőbe kerülését okozza. A kísérlet német szerzői - hétfői nyilatkozatuk szerint - azzal vigasztalódnak, hogy "új bepillantást nyertek az óceáni ökológiai rendszerek működésébe".