Miért nem volt rossz idő szombaton a fővárosban?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Klíma cikkek
Minden előrejelzés rossz időt jósolt szombatra, Budapesten mégsem esett egy csepp eső sem. Könnyű ilyenkor a meteorológusokat szidni, de az előrejelzésekben mindig van egy kis bizonytalanság.
Hidegfront teszi tönkre a hétvégét, ne szervezzünk szabadtéri programokat – jósolta pénteken többek közt az Időkép meteorológusa, Kurunczi Rita. De az Országos Meteorológiai Szolgálat is rossz időt ígért az ország több régiójában, így Budapesten is. Még szombat reggel is esőfelhőkkel ijesztgettek az időjárással foglalkozó honlapok szombat délutáni előrejelzései. Aztán a fővárosiak kaptak egy kicsit szeles, de azért kellemes tavaszi időt. Szóval nekik volt egy jó hétvégéjük, és még a meteorológusokat is szidhatták.
A dolog persze nem ilyen egyszerű. Az ígért hidegfront valóban átvonult fölöttünk, csak a ciklon pályája kicsit eltolódott. És csak a budapestiek jártak jól, a hidegfront máshol megmutatta az erejét. „A keleti országrészben esett az eső és több helyen észleltek záporokat is, északnyugaton a heves szél rongált meg több tetőt, Baranyából pedig még jégesővel kísért zivatart is jelentettek” – mondta megkeresésünkre Kurunczi Rita.
85-90 százalékban bejön
A légkör kaotikus rendszer, így rengeteg paramétertől függ, hogy milyen változások mennek végbe az időjárásban, ezért az előrejelzésekben mindig van egy kis bizonytalanság. Egyes esetekben – például egy markáns hidegfrontnál – néhány nappal előre meg lehet mondani, hogy valószínűleg zivatar lesz egy adott régióban, de hogy egészen pontosan mikor és egészen pontosan hol, azt csak a zivatar kipattanása előtt pár órával lehet előrejelezni, ehhez ugyanis a heves cellák létrejöttét befolyásoló, úgynevezett konvektív komponensek (felhajtó erő, konvergencia, szélnyírás) bonyolult analízisére van szükség.
Az aktuális időjárási helyzettől is függ, hogy mennyire pontos egy előrejelzés. Télen például a délnyugatról kelet felé vonuló mediterrán ciklonok sokszor becsapják a meteorológusokat, a modellek olykor-olykor nagyon mellé szoktak lőni – ilyenkor nagy szükség van a meteorológusok szinoptikai és klimatológiai tapasztalataira. Ráadásul hazánk a Kárpátok gyűrűjében speciális földrajzi tagoltsággal és elhelyezkedéssel rendelkezik, emiatt muszáj országunkat az időjárási viszonyok szempontjából kisebb körzetekre bontva vizsgálni.
Azért az esetek nagy részében beválik, amit a meteorológia kristálygömbje mutat. Az Időképnél gyakorlatilag folyamatos ügyeletben dolgozzák fel az adatokat, ami 250-300 mérőállomásról érkezik (ezek nagy részét lelkes amatőrök működtetik), az előrejelzéseket naponta kétszer, míg az aktuális adatokat mutató térképek többségét ötpercenként frissítik. Utólag aztán ellenőrzik a prognózisokat, létezik egy úgynevezett beválási mutató, amivel az előrejelzések megbízhatóságát jellemzik. „Ez a mutató nagy mértékben függ az időjárási helyzettől, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy-két nappal előre 85-90 százalékban bejönnek az előrejelzések” – fogalmazott Kurunczi Rita.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
