Kevesebb jegesmedve születik
A kanadai Alberta Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen hatással volt az 1990-es években a jégolvadás a nagytestű ragadozók szaporodására. A tavasszal és nyáron a nőstények a jégtakarókon vadásznak fókákra, hogy megfelelő mennyiségű energiát raktározzanak el az őszi, illetve téli hónapokra. A vemhes állatok ilyenkor visszavonulnak a hóba és jégbe vájt barlangjaikba, ahol egyfajta hosszan tartó alvó állapotban töltik a következő nyolc hónapot, amelynek végén világra hozzák a kicsinyeiket.
A Nature Communications című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a jég korábban kezdődő tavaszi olvadása megnehezíti a jegesmedvék számára a fókavadászatot és a szükséges energia felhalmozását. Ennek következtében a nőstényeknek kisebb az esélyük a sikeres reprodukcióra. Az 1990-es évek elején a Hudson öbölben élő és az energia veszteségtől legyengült vemhes jegesmedvék 28 százaléka egyetlen kölyköt sem tudott a világra hozni, derült ki a tanulmányból.
A szakemberek matematikai számításokra alapozott becslései szerint ha a jövőben az 1990-es évekhez képest két hónappal korábban következik be a jégolvadás, akkor a vemhes jegesmedvék 55 százaléka, vagy akár mindegyike elveszíti a kicsinyét. Ha viszont a tizenegy évvel ezelőtt tapasztaltakhoz képest csupán egy hónappal korábban köszönt be a tavasz a Kanada északkeleti partjainál elterülő Hudson-öbölben, akkor a nőstények 40-73 százaléka nem lesz képes világra hozni a kölykét.
A Hudson-öböl nyugati részén élő jegesmedve populáció jelenleg mintegy 900 egyedből áll, amely komoly visszaesést jelent az elmúlt évtizedben számon tartott 1200 példányhoz képest. Az Északi-sarkvidék egész területén körülbelül 20-25 ezerre tehető a jegesmedvék száma.
Nem csupán a jegesmedvék sínylik meg a globális felmelegedés okozta jégolvadást, a csendes-óceáni rozmárok szaporodása is veszélyben van. Az állat már jó ideje a tengeri emlősök védelméről szóló amerikai törvény oltalmát élvezi, ám ettől a héttől a veszélyeztetett fajokról szóló törvény rendelkezéseit is kiterjesztették a nagytestű emlősökre az Egyesült Államokban. A törvény értelmében a rozmárokat tilos kifogni és sem az állatokat, sem a belőlük készült termékeket nem lehet külföldön, vagy belföldön értékesíteni, valamint nemzetközi kereskedelemi fogalomba hozni.