Judit
-2 °C
8 °C

Előkerült Kopernikusz főműve

2006.01.27. 16:41
Szenzációs kötetre bukkantak a ljubljanai nemzeti könyvtárban: a szlovének eddig félredatálták Kopernikusz főművét.

Kopernikusz (1473-1543), a híres lengyel csillagász De Revolutionibus Orbium Coelestium című főművének egy példányát találták meg a ljubljanai nemzeti könyvtárban.

Kopernikusz e művében fogalmazódott meg először a heliocentrikus világkép, miszerint a Föld kering a Nap körül. A könyvet 1566-ban adták ki Bázelben. Ez volt a második kiadás, az első az asztronómus halála napján, 1543. május 25-én került ki a nyomdából. (Sokak szerint Kopernikusz annyira félt az inkvizíciótól, hogy csak halálakor engedte kinyomtatni a könyvet.)

A most felbukkant, pergamenre nyomott könyv az egykori ljubljanai líceumi könyvtárban volt. Egy ottani könyvtáros a római számokkal írt kiadási évet valószínűleg elnézte, és 1566 helyett 1776-ot írta be a megjelenés évének, ezért a kötet feledésbe merült.

Később a kincset érő tudományos munka átkerült a jezsuita könyvtárba. Ott 1754-re datálták, de egyáltalán nem is vették katalógusba, mert a csillagásznak a kötetben foglalt állításait a katolikus egyház tagadta. Később a jezsuiták könyvtárában tűz is pusztított, s csak alig ezer kötetet sikerült megmenteni, ezek között volt Kopernikusz munkája is.

A hírek alapján nem lehet tudni, hogy miként és mikor került a kötet a ljubljanai nemzeti könyvtárba, és sem világos, hogy hogyan találtak rá. Mindenesetre ennyi hányattatás után kész csoda, hogy a középkori tudományos műnek e példánya most előkerült.

Magyarországon értékesebb Kopernikusz-kiadvány van

Kevesen tudják, hogy Kopernikusz főművének első kiadása Magyarországon is megtalálható. Ez tehát az 1543-as első ősnyomat, amely természetesen sokkal értékesebb a most megtalált szlovéniai példánynál. (Kopernikusz művének latin címét magyarra így fordíthatnánk: Az égi pályák körforgásáról.)

Egy térképeket és könyveket, leveleket bemutató tárlaton tavaly nyáron mutatták be ezt a féltve őrzött kincset a Ferenciek terén lévő Egyetemi Könyvtárban - erről akkor a National Geographic Online is beszámolt.

Az "Ég és föld" címet viselő kiállítás legrégebbi darabja Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben készült világkrónikája volt. De kiállították az igazi ritkaságnak számító Amerigo Vespucci-művet is az Újvilág leírásáról. (Ez 1504-es kiadású, s ebből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.)

A kiállításon láthatók voltak a csillagászat, a térképészet és a földrajztudomány olyan alapvető munkái, mint Kopernikusz 1543-as műve, illetve Kepler 1606-ban megjelent, Új csillagászat című művének első kiadása, továbbá James Cook, a világhírű utazó 1772-75 közötti dél-tengeri útjáról szóló, metszetekkel díszített könyve.