További Környezet cikkek
Miközben sok tudós a Marson keresi az idegen élet nyomait, néhányan azt állítják, hogy inkább a Földön kéne körülnéznünk. Szerintük bolygónkon is megtalálható az életnek egy, a mienktől gyökeresen eltérő formája, legalábbis ezt állítja Paul Davies professzor, az Arizonai Állami Egyetem szakembere.
Távoli helyeken
Ezt az "árnyékélet" a mérgező tavakban, a tengerek mélyén lenne érdemes keresni, de a professzor szerint elképzelhető, hogy a nyomok itt vannak az orrunk előtt, sőt, talán pont az orrunkban. Mint elmondta, eddig azért nem találtunk rá erre a jelenségre, mert azt nem, vagy nem megfelelően kerestük. "Nem kell más bolygókra utaznunk, hogy ismeretlen életjelenségeket találjuk, mert könnyen lehet, hogy a Föld is rejt egy árnyékbioszférát ", mondta. Davies szerint nem is kerülne sokba kutatásokat folytatni, csak eddig senki nem szánt pénzt egy ilyen misszióra.
A professzor a chicagói American Association for the Advancement of Science-en adta elő elméletét, miszerint a Földön egynél többször is kialakulhatott az élet. Szerinte ez a második genezis egyfajta árnyékéletként maradhatott köztünk, amit azért nem sikerült eddig felfedeznünk, mert biokémiája annyira különbözik a mienktől, hogy eddig nem is kerestük.
"Az összes mikroszkópunk az élet ismert nyomainak kutatására lett kalibrálva, éppen ezért nem meglepő, hogy nem találtunk eltérő biokémiájú élőlényeket", mondta a professzor. "Azt sem tudjuk, hogyan nézhetnek ki az ismeretlen élet, az elképzeléseknek csak a fantázia szab határt, ezért olyan nehéz keresni azt", tette hozzá.
Eltérő anyagokból
Ha létezik az élet ismeretlen formája, könnyen lehet, hogy az is DNS-re épül, de a megszokottól egészen eltérő genetikai kódok és aminósavak jelemzik. Persze találhatnánk olyan teremtményeket is, amik sokkal drasztikusabb eltéréseket mutatnak. "Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az élethez használt elemek egyikét, a szént, a hidrogént, az oxigént, a nitrogént vagy a foszfort valami mással is lehetne helyettesíteni. Például a foszfor feladatát kiválóan el tudja látni az arzén". Ez az anyag persze mérgező az emberre, de alapot adhat egy, a mienktől egészen eltérő létforma kialakulásához.
Két lehetőség van: az egyik, hogy az ismeretlen élet izoláltan él, ezért rendkívül nehéz megtalálni. Ebben az esetben el kell utaznunk a Föld legkellemetlenebb helyeire, sivatagokba, sós tavakhoz, olyan területekre, ahol óriási a nyomás vagy a sugárzás. "Ha például arzén-alapú életet keresünk, olyan helyre kell mennünk, ahol sok az arzén de kevés a foszfor, ilyenek az óceánok mélyén található hasadékok. De például a kaliforniai Mono tóban is találtunk már olyan létformákat, amelyek arzénból nyerik energiájukat", mondta.
Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy ez a második bioszféra itt van körülöttünk, szimbiózisban a szén alapú élettel, ezt azonban csak akkor tudnánk megtalálni, ha műszereinkkel minden egyebet ki tudnánk szűrni.
Ha találnánk is valamit, azt már végképp nehéz lenne eldönteni, hogy az a Földön alakult ki, esetleg egy, a Marsból kiszakadt kőzettel érkezett ide, Davies szerint ez azonban nem is fontos: "ha találunk bármilyen rejtett életet, akkor már könnyebben feltételezzük, hogy bárhol megtörténhet hasonló az univerzumban".
Csináljunk egyet!
A professzor azt állítja, hogy ha meg akarjuk ismerni, hogyan nézhet ki egy ilyen létforma, a legjobb, ha magunk hozzuk létre a laborban. "Amennyiben létre tudunk hozni olyan új molekulákat, amik életjelenségeket mutatnak, már csak ki kell mennünk a természetbe, és hasonlókat keresnünk", mondta el Steven Benner, a Floridai Egyetem professzora.
Talán a szakember csapata jutott eddig a legközelebb ahhoz, hogy létrehozza az élet egy alternatív formáját. "Bemutattuk az első példányát egy olyan mesterséges szintetikus kémiai rendszernek, ami képes a darwini evolúcióra. Hogy él-e? Azt elmondhatom, hogy nem képes az önfenntartásra. Diákok állnak mellette, hogy időről-időre megetessék, de kétségtelenül fejlődik, így teljesíti az élet definícióját", mondta el Benner a konferencián.
Ugyanakkor a kutató arra emlékeztetett, hogy csak azért, mert egy kémiai rendszer képes eltartani önmagát és képes a darwini evolúcióra, még nem nevezhető életnek, ahogy az is elképzelhető, hogy valami nem teljesíti ezeket a kritériumokat, mégis tekinthető egyfajta létformának.