Így nézett ki New York négyszáz éve

A modellt régi feljegyzések, térképek és ökológiai adatok alapján készítette Eric Sanderson, a Wildlife Conservation Society nevű természetvédelmi szervezet munkatársa. A munka a Mannahatta projekt része, amelynek keretében a város négyszázadik születésnapját ünneplik – írja a LiveScience.

Manhattan felfedezését a brit Henry Hudson nevéhez kötik, bár az olasz Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki 1524-ben kikötött a város helyén. Hudson 1609-ben hajózott fel a folyón, ami ma az ő nevét viseli. A felfedező azt remélte, hogy talál egy Ázsiába vezető átjárót. Expedíciója után 1626-ban egy holland kereskedelmi állomás létesült Manhattan déli csücskén Nieuw Amsterdam, vagyis Új-Amszterdam néven. A vallon Peter Minuit még ebben az évben megkötötte a világtörténelem legnagyobb üzletét: a helyi indiánoktól 60 gulden értékű áruért megvette Manhattant és Staten Islandet. 1824-ben egy történész 24 dollárban állapította meg a 60 gulden értékét, és a biznisz így vonult be a köztudatba. Ma Manhattan déli részén, a belvárosban egyetlen négyzetmétert is százezer dollárokban mérnek.

Mannahatta – ami a delaver indiánok nyelvén azt jelenti, hogy „sok domb szigete” – 1609-ben még érintetlen ősvadon volt. A Times Square helyén sűrű erdő nőtt, Harlem helyén rét terült el, belváros déli csücske pedig lápos terület volt. Pumák, szarvasok és őzek népesítették be a sziget dombjait.

Ezt a látványt teremtette újra Sanderson, munkája egy része a projekt honlapján megtekinthető (más része csak némi adományért). Májustól októberig egy időszakos kiállításon is meg lehet nézni Manhattant, amikor még Mannahatta volt.