Mar a vörösiszap, mint a hipó
A több veszprémi települést elöntő vörösiszap erősen lúgos, toxikus fémeket is tartalmazó, főként égési sérüléseket okozó anyag. Az vörösiszap radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. A kiszáradt talajból felszálló por azonban mérgező lehet.
Az Ajka és Devecser között átszakadt tározóból kiömlő vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, az egészségre káros anyag. Erősen lúgos és toxikus fémeket, köztük ólmot is tartalmaz. A bőrön maró hatást fejt ki, ezért azonnal bő vízzel le kell mosni. Kövesse online az eseményeket>>>
A száraz vörösiszapban lévő összetevők önmagukban nem tekinthetők mérgezőknek, de a Magyarországon és még elég sok helyen alkalmazott ún. nedves vörösiszap-tárolás esetén minden tonna szárazanyaghoz 2-3 köbméter meglehetősen lúgos folyadék is tartozik, mely viszont mérgező, mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő vegyészmérnök, timföldtechnológus tervező.
A veszélyes anyagok határokon túlra történő szállításának szabályairól rendelkező ún. baseli egyezményben az utóbbi években rögzítették: pH 11.5-nél nagyobb lúgosság esetén a vörösiszapot veszélyes hulladéknak tekintik. A tömény hipó pH-ja 12, a most kizúduló vörösiszap 13 pH értékű lúgot tartalmaz.
Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye szerint nincs az emberi életet és egészséget veszélyeztető sugárveszély az iszapömlés miatt. Az Országos "Fréderic Joliot-Curie" Sugárbiolgóiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet szakemberei méréseket végeznek, a kapott információk alapján pedig tájékoztatják a lakosságot.
Simon Gergő, a Levegő Munkacsoport vegyész szakértője szerint azonnal meg kell kezdeni a kármentesítést a vörösiszappal szennyezett területen, mivel ha az kiszárad és bekerül az ökoszisztémába, a későbbiekben még nagyobb problémákat jelenthet. Szerinte ha nem kezdik meg az azonnali kármentesítést, a kiszáradt talajból felszálló por az emberi szervezetre önmagában is mérgező.
Az iszap természetben okozható veszélyeiről azt mondta, hogy a lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével szokták kármentesíteni, a szennyezett földet veszélyeshulladék-lerakóba teszik, mondta Simon Gergő.
Egy tonna alumínium gyártásakor átlagosan három tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik. A veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése is számos környezeti, környezetvédelmi problémát vet fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
