A huszadik században folyamatosan csökkent a fehér karácsony valószínűsége az északi félteke legtöbb pontján, meteorológusok és klímakutatók szerint 2100-ra a klímaváltozás miatt még ritkább lesz a hó karácsonykor.
"A fehér karácsony valószínűsége már idén is jóval csekélyebb, mint ötven éve, az évszázad közepére pedig sok helyen nagyon nagy ritkaság lesz" - mondta Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a Potsdamban működő klímakutató intézet munkatársa. Berlinben száz éve 20 százalékos valószínűséggel volt hó december 24-én, 25-én és 26-án. Idén 15 százalékos a fehér karácsony valószínűsége, 2100-ra pedig öt százalék alá csökken. A német fővárosban legutóbb 2001-ben volt fehér a karácsony, és ez idén sem fog megismétlődni - mondta Gerstengarber.
A tengerközelben fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban, mint London vagy Párizs, a karácsonyi hó most is igen ritka, és száz év múlva szinte természetfeletti jelenségnek fog számítani. Az előrejelzések szerint az idei karácsony mindkét városban hó nélküli marad. "Minél ritkább valami, annál inkább sóvárognak utána. A fehér karácsonnyal is ez fog történni" - mondta a PIK főmeteorlógusa. Főként az alacsony fekvésű helyeken, ahol az évszázad végére a legtöbb esetben akkor sem lesz igazán hó, ha hullik, mert a felszínen rögtön elolvad.
A globális felmelegedés miatt még északon, például Oslóban is álom marad a fehér karácsony. "1900 körül még évente átlagosan 150 napon volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg. Az új évezred elejére 100 napra csökkent az átlag" - mondta Pal Prestrud, a norvég fővárosban működő nemzetközi éghajlat- és környezetkutató központ munkatársa. Az amerikai hó- és jégkutató központ műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint az északi féltekén 1978 óta kétmillió négyzetkilométerrel csökkent a tél végén, a márciusi-áprilisi időszakban hóval borított terület átlagos nagysága, amely így már csak 36 millió négyzetkilométer.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
