Anna, Anikó
17 °C
32 °C

2010-re itt a jégkorszak a Pentagon előrejelzése szerint

2004. 02. 13. 12:00
| Módosítva: 2009. 04. 02. 19:40
Nemzetbiztonsági ügy lett a klíma radikális és gyors változásából - írja a Fortune.com. A Pentagon stratégájának előrejelzése szerint a globális felmelegedés káros hatásainak következtében tíz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el a Földet. A meglehetősen gyorsan lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében.
Az általános vélekedés szerint a globális felmelegedés a jövő generációit sújtja majd, a Pentagon munkatársainak érdeklődését mégis felkeltette az éghajlati változás és annak nemzetbiztonsági vonatkozásai.

A Fortune.com-on megjelent, a Pentagon tanulmányát elemző írás szerint az amerikai hadügyi tárca azért kezdett foglalkozni a kérdéssel, mert a felmelegedés következményei közt lehet - a hatalmas erdőtüzek és a mezőgazdasági területek kiszáradása mellett - az orosz és pakisztáni atomhatalmak destabilizálódása is.

Az amerikai hadügyi tárca annak ellenére kezdett foglalkozni a felmelegedéssel, hogy a klímakutatók számára sem világos, mikor éri el a környezeti változás a kritikus küszöböt. Abban azonban egyetértenek a tudósok, hogy a hirtelen klímaváltozás a közeli jövőben megtörténhet. Analógiájuk szerint a klímaváltozás egy kenu felborításának mechanizmusával hasonlatos, vagyis kisebb billenéseket követően drámai fordulat állhat be: ahogy a kenu fejreáll, úgy a klíma is hirtelen megváltozhat.

Tragikus éghajlati változás

Arról, hogy a hirtelen változás tulajdonképpen mennyire történik hirtelen, a tudósok rendszerint adathiányra hivatkozva nem árulnak el sokat. Talán ezt elégelhette meg a Pentagon stratégája, Andrew Marshall, aki az utóbbi időben nagy erőfeszítéssel kutat a klímaváltozás homályos kérdéseinek megválaszolásával kapcsolatban. A Fortune szerint a 82 éves Marshallt a hadügyi tárca Yoda mestereként tartják számon, ugyanis 1973 óta jelentős szerepet játszik a védelmi politikában.

Marshall átfogó tanulmányt íratott a környezeti változások lehetséges következményeről. Ebben az éghajlati fordulat kezdetét a közeli jövőre, 2010-re teszi. Eszerint a globális felmelegedés következményei az alábbi forgatókönyv szerint alakulhatnak: amennyiben az észak-atlanti Golf áramlat megszűnik, Európa hőmérséklete olyannyira lehül, hogy jéghegyek jelennek meg Portugália partjainál, s a jelenlegi szibériai hőmérséklethez hasonló uralkodik majd az egész földrészen. A tanulmány szerinti másik lehetőség, hogy a Golf leállása csak átmeneti lesz, s ekkor egy "kis jégkorszak" következik be, a kemény telek, hatalmas viharok és kíméletlen szárazság időszaka.

A Pentagon forgatókönyve szerint affelől nincs kétség, hogy 2020-ig valamilyen drasztikus környezeti változás történik, emiatt földrészenként konkrét jóslásokba is bocsátkoznak.

Európa rosszabul jár majd, mint az USA

Elsősorban a változások Egyesült Államokra gyakorolt hatásával foglalkozik az írás, de az európai történésekre is kitér. Példaként említi Hollandiát, amelyet a többi mélyföldhöz hasonlóan az óriás tengeri viharok következtében időről időre elönt majd a víz. Az USA-ban a szárazság és a szélviharok miatt - tizenöt százalékkal szelesebb lesz az időjárás a jelenleginél - a termőföldek képtelenek lesznek mezőgazdasági funkciójukat ellátni, és folytonos élelmiszerhiánnyal küzd majd az emberiség.

Mindezek ellenére a Pentagon megállapítása szerint az Egyesült Államok technológiai fejlettsége, anyagi előnye és változatosabb éghajlata miatt jobb helyzetben lesz, mint a többi ország. A tanulmány szerint az erőforrások védelme érdekében megerősítenék az USA határait, különösen a mexikói határt.

Blokkok

Európának a hideg elől a dél felé menekülő skandinávok áradatával kell majd megbírkóznia, Kínát a malthusi elméletnek megfelelően hatalmas népessége és az ételhiány teszi majd sebezhetővé. Hazánkra külön nem tér ki a Pentagon jóslata, de említést tesz a várható kelet-európai éhínségről, illetve arról, hogy ezekből az országokból népvándorlás indulhat Oroszország felé a nyersanyagokért. Ugyankkor Oroszország védekezésképpen valószínűleg az egyesülő Európához csatlakozik majd, ahogy Észak-Amerikában Kanada és az Egyesült Államok is biztonsági okokból egyesül.

A Marshall-tanulmány szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e drasztikus környezeti változás a közeljövőben, hanem hogy hogyan lehet bolygónkat felkészíteni rá. Többek között támogatni kell az ezzel kapcsolatos kutatásokat, szponzorálni kell a megismerést segítő kezdeményezéseket, illetve minden nemzetnek ki kell alakítania saját védelmi stratégiáját a tragikus környezeti változások eljövetelére.

Gyors

A felmelegedéstől való félelem alapját a Pentagon tanulmányban is a változás ütemének gyorsasága szolgáltatja. A klímakutatók a sarki jég ősi rétegeinek vizsgálata alapján vonták le következtetéseiket. Eszerint a hőmérsékletben bekövetkezett legnagyobb környezeti változások megrázóan gyorsan zajlottak le, egy-egy esetben mindössze pár év alatt.

Az Egyesült Államok keleti részét és az észak-európai területeket egy hatalmas atlanti óceáni áramlat, a Golf melegíti, amely a trópusi térségéből szállít meleg vizet Skandináviáig. Itt hőjétől megszabadulva a hideg víz lesüllyed a tenger fenekére és visszafordulva dél felé veszi az irányt.

Azonban egy elmélet szerint a klíma melegedésével a Golf áramlat akár le is állhat, amennyiben a sarki gleccserekből származó nagy mennyiségű olvadó víz és a - szintén a melegedés okozta - hatalmas esőzések következtében az áram felhígul és sótartalma lecsökken. Emiatt a továbbiakban képtelen lesz a tengerfenékre süllyedni, s képtelen lesz folytatni útját.

A következő két évtizedben bekövetkezhet

A tudósok nem biztosak abban, hogy mi idézte elő a múltbeli hirtelen hőmérsékletváltozásokat, de a sarki jég elemzéséből arra következtetnek, hogy az egykori légköri változásokhoz hasonlóak a mai környezeti viszonyok.

A korábbi vélekedésekkel ellentétben, amelyek a távoli jövőre prognosztizálták a káros emberi tevékenységeknek tulajdonított globális felmelegedést, mára a gyors és hirtelen változásoktól tartanak a klímakutatók. A Fortune példaként említi a tavalyi Világgazdasági Fórumon elhangzottakat, ahol Robert Gagosian, a massachusettsi Woods Hole Óceanográfiai Intézet igazgatója óva intette a jelenlévőket a közeljövő változásaival kapcsolatban, ugyanis szerinte az elkövetkező két évtizedben bekövetkeznek a jósolt drámai változások.