További Környezet cikkek
"Becsléseink szerint a klímaváltozás évente 160 ezer halálesetért tehető felelőssé. A felmelegedés nyomán jelentkező járványok áldozatainak száma 2020-ig akár meg is duplázódhat" - jelentette ki a moszkvai klímakonferencián Andrew Haines, az LSHTM professzora.
Oda az ivóvíz
Mint elmondta, a most ismertetett becsléseik kialakításánál különböző tényezőket, például az orvosi ellátás javulását is figyelembe vették. A legtöbb áldozatra az afrikai, latin-amerikai és dél-kelet-ázsiai országokban kell számítani. Az alultápláltság, krónikus hasmenés és a megjelenő malária mellett áradások és szárazságok pusztítanak majd.
Haines szerint a hőmérséklet fokozatos emelkedése például a malária kórokozóját hordozó szúnyogok egyre szélesebb elterjedéséhez vezet. Egész régiók vízkészletét szennyezhetik el az áradások, miközben a mezőgazdasági kultúrák termése is megsemmisül.
Egyhe idő és hőhullám
"A fenti betegségek leginkább a fiatal korosztályokat veszélyeztetik, vagyis a klímaváltozás miatt bekövetkező járványok legtöbb áldozata fejlődő országban élő gyermekkorú lesz" - jelentette ki Haines.
Az enyhébb telek viszont azzal járhatnak, hogy az európai és észak-amerikai lakosság hosszabb átlagos életkorra számíthat, eltekintve persze a nyári hőhullámok jelentette kockázatoktól, amelyek az idén csak Franciaországban 15 ezer ember halálát okozták.
Észak nyerőben
Haines professzor elmondta, hogy a tanulmányuk rávilágít a klímaváltozás néhány várható előnyös hatására is. Így a hideg időjárás okozta korai halálozások száma csökkenhet, a hűvösebb éghajlatú területeken javulhatnak a terméseredmények, de ezeket a pozitív hatásokat messze meghaladják a járványok és természeti katasztrófák okozta károk.
A héten Oroszország ad otthont a nemzetközi klímaváltozási kongresszusnak. A világ minden tájáról érkezett kutatók azt vitatják meg, hogyan volna csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok, például a széndioxid gyárak és autók általi kibocsátása.
Putyin viccel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a konferenciát megnyitó beszédében hétfőn kifejtette: a felmelegedés az Oroszország és hasonló klímájú vidékek számára előnyöket is hozhat, hiszen "kevesebbet kell költeni szőrmebundára és más meleg holmira."
Putyin ugyanakkor elhatárolódott Oroszország korábbi felvetésétől, miszerint a kontinensnyi országnak gyorsan el kell fogadnia a kiotói jegyzőkönyvet, amely az orosz támogatás nélkül gyorsan súlyát vesztené.
940 fős hallgatósága előtt Putyin kifejtette, hogy országa közelebbről megvizsgálja a "kiotói kérdést." Döntést pedig csak ezt követően hoznak, jelentette ki az orosz elnök. Közelebbi határidőt erre nem adott.