Miklós
-7 °C
2 °C

A magyarok védenék a környezetüket

2003.08.15. 16:27
A magyar lakosság nagy része tevékenyen is részt venne a környezetvédelemben, de számos kérdésben hiányos információval rendelkezik, derült ki a WWF Magyarország, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a Cognative Kft. egy 2003-ban végzett kutatássorozatából. A WWF sajtóközleménye szerint ezért a jelenleginél átfogóbb tájékoztató és oktató tevékenységre van szükség.
"A magyar lakosság tisztában van számos emberi tevékenység környezetkárosító hatásával, és ennek leküzdése érdekében cselekedni is hajlandó, ugyanakkor más tevékenységek esetében nem érzékeli a meglévő vagy lehetséges problémák valódi súlyát" - mondta Gergely Ferenc, a Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.

A lakosság leginkább a tankhajók elsüllyedését (81 százalék), a vegyi üzemeket (68 százalék), a szemetelést (61 százalék) tartja erőteljesen környezetkárosítónak. Ugyanakkor a papírfelhasználást (31 százalék), a folyószabályozást (39 százalék), a mező- (35 százalék) és erdőgazdálkodási (58 százalék) tevékenységet és a vadászatot (60 százalék) egyáltalán nem vagy számottevően nem tartja annak, pedig ezek a tevékenységek ugyanúgy környezetkárosítók lehetnek. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója úgy véli, hogy minden szennyezőforrás megszüntetése után is nagyon sok tennivalónk maradna, hogy megőrizzük és javítsuk környezetünk állapotát. A WWF szerint ezért az ökológiai gondolkodás és látásmód alapjait kell megteremteni, és ebben a civil szervezeteknek nagy szerepük lehet.

Kevesebbek szemetelnénk

A kutatási eredmények alapján az is igazolható, hogy a környezetkárosító hatás észlelése és a cselekvési hajlandóság erőteljes összefüggést mutat. Ily módon a szelektív hulladékgyűjtésre a lakosság csaknem fele (47 százalék) mutat határozott hajlandóságot. Emellett a lakosság a környezetbarát csomagolású termékek használatára (41 százalék) és a szemetelés elhagyására (33 százalék) lenne leginkább hajlandó. Ezeken a területeken inkább a lehetőség megteremtésére, támogatásra, szabályozásra van szükség, amely inkább állami feladat.

A lakosság csaknem háromnegyede szerint a környezetszennyező vállalatoknak kellene tennie valamit a környezet javítása érdekében, és a lakosság egynegyede szerint ők az elsődleges felelősök. A lakosság ugyanakkor önmagának is jelentős szerepet szán: 71 százalékuk szerint az adott környéken élőknek, 68 százalékuk szerint pedig az egyes embereknek is tenniük kellene az ügy érdekében. A mindenkori kormányzatot a lakosság 61 százaléka, a környezet- és természetvédelmi szervezeteket 62 százaléka nevezi meg.

Támogatott tájékoztatás

A WWF Magyarországnak számos természetvédelmi programja van, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, pedig már most is jelentős összegeket áldoz ilyen jellegű programok támogatására. A környezet- és természetvédelmi szervezetek a társadalom környezettudatosságát növelő, valamint a környezeti információk átadását és a fenntarthatóságot támogató környezetpolitika fejlődését elősegítő programok végrehajtásához idén összesen 500 millió forint támogatást kaptak. Kiemelt témakörként szerepel a tárca pályázati felhívásai között az uniós csatlakozás fontos környezet- és természetvédelmi feladatainak a bemutatása különböző médiamegjelenéseken, akciókon keresztül. A sikerrel pályázó médiumok, önkormányzatok, egyesületek és gazdasági társaságok pályázatonként akár 5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek.

Persányi Miklós miniszter ugyanakkor elmondta: szeretné elősegíteni a környezetvédelmi tárca nemzetközi és belpolitikai súlyának növekedését. Ennek első pozitív lépései, hogy a tárca tagja lett a gazdasági kabinetnek, a kormány pedig elfogadta a második Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amelynek célja, hogy a környezetvédelmi szempontok valamennyi ágazatban érvényesüljenek.