Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Nem bírják a fogságot a nagyragadozók

2003.10.03. 13:15
A természetes élőhelyükön nagy territóriummal rendelkező ragadozók rosszabbul tűrik a fogságot, mint a kisebb területen élő állatok, derült ki egy nagyszabású állatkerti tanulmányból. A Nature folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeket a nagyragadozókat egyáltalán nem lenne szabad fogságban tartani.
"Ha nem tudunk megfelelő körülményeket biztosítani a számukra, egyáltalán nem lenne szabad fogságban tartanunk ezeket az állatokat" - nyilatkozta a kutatást készítő Ros Clubb, az angol Oxfordi Egyetem kutatója a New Scientistnek. A korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a territórium mérete fontos szempont az állatkerti állatok tartásánál, ám ez az első olyan kutatás, amely adatokkal is alátámasztja ezt az állítást.

Az állatkertek korábban azzal védték gyakorlatukat, hogy a nagyragadozók tartása szükséges rossz, hiszen így képesek fogságban szaporítani az állatokat. Az érvelés szerint a jó állatkertek ezenfelül sokat tesznek annak érdekében, hogy javítsák állataik életkörülményeit.

Clubb és kolléganője, Georgia Mason korábban publikált tanulmányokból gyűjtött össze 35 ragadozófaj egyedeire vonatkozó adatokat. Az egyik elemzésben összehasonlították a fajok minimális territóriumméretét az állatkerti állatok újszülötthalálozási statisztikáival. Ezek az adatok a világ több mint 500 állatkertjében született mintegy 26 ezer állatra vonatkoznak.

Az elemzés szerint a szabadon nagy területen élő állatok, például a jegesmedvék fogságban született újszülöttei nagyobb eséllyel pusztulnak el 30 napon belül, mint a kisebb területen élő állatok, például az amerikai vidramenyét fogságban született kölykei. A vadon élő állatok esetében nem találtak ilyen korrelációt a kutatók.

A jegesmedvék territóriuma mintegy egymilliószor nagyobb, mint egy tipikus állatkerti kifutó. Ismert, hogy a fogságban tartott jegesmedvéknél gyakran jelentkeznek magatartászavarok.

Egyes kutatók szerint a tanulmány hibás. Az adatok olyan széles körből származnak, hogy egészen biztosan bekerültek a mintába állataikat rendkívül rossz körülmények közt tartó menazsériák is, véli amerikai állatkertek és akváriumok szövetségének illetékese, Michael Hutchins. Az amerikai és kanadai engedéllyel rendelkező állattartóknak mindössze nyolc százaléka felel meg az állatkerti szövetség követelményrendszerének.

Clubb szerint azonban a mintavételezés éppen eléggé széles körből történt ahhoz, hogy ne érvényesüljenek az eredményekben a szélsőségek. "Nagyon sok rossz állatkertnek kellene ahhoz lenni, hogy elferdüljenek az eredmények" - nyilatkozta a kutató.

A kutatók szerint a fogságban tartott állatok ingázással töltött ideje is nőtt a territórium méretével együtt. Ez az eredmény mintegy 40 állatkert 300 állatáról felvett adatok elemzéséből született.

A kutatók szerint az állatkertek régóta tudatában vannak a problémáknak, és többségük próbál tenni ellenük. Variálják például az állatok etetési helyét és idejét, megdolgoztatják az állatokat az eledelért és rejtekhelyeket biztosítanak számukra, ahol elbújhatnak a látogatók elől.

Az angol állatkertek szövetségének igazgatója, Miranda Stevenson visszautasítja azt az elképzelést, hogy a nagyragadozók nem valók állatkertbe. "A kutatás nem bizonyítja, hogy a nagyragadozók szenvednének. Csak az derül ki belőle, hogy ezek a fajok nagyobb kihívást jelentenek az állatkertek számára, és nehezebb biztosítani számukra a megfelelő környezetet."

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.