Ambrus
-7 °C
3 °C

Rekordmeleg Magyarországon

2003.08.24. 10:04
Az elmúlt száz évben az idei május és június volt a legmelegebb Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Intézet szerint az átlagos és a maximum hőmérsékleti értékek egyaránt rekordot döntöttek.
Az átlagos májusokban általában csak 5-7 olyan napra lehet számítani, amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok felett, illetve 1-2 napra, amikor a nappali felmelegedés 30 fok körül, vagy e felett alakul. Idén májusban azonban 20-25 napon át érte el a maximumhőmérséklet a 25 fokot. Az ország keleti felén 10-14 napon keresztül voltak 30 fok feletti hőmérsékletek. Néhány helyen évszázados melegrekordot mértek, például május hetedikén Kecskemét környékén 34,2 fokos hőmérsékletet, június tizenegyedikén Felcsúton 36,9 fokot mértek.

A májusi középhőmérséklet csaknem 3,7 fokkal, a júniusi 4,8 fokkal volt magasabb a sokévi májusi, illetve júniusi átlagnál. A hosszantartó meleg és csapadékhiány miatt országos aszály alakult ki. Ehhez hasonló aszály legutóbb 1952-ben fordult elő.

Ez a globális felmelegedés?

A melegrekordokat sokan összefüggésbe hozzák a globális felmelegedéssel. A Meteorológiai Világszervezet a 2002-es évről kiadott részletes értékelése szerint a globális átlagos felszínhőmérséklet ebben az esztendőben 0,48 fokkal haladta meg az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es időszak éves átlaghőmérsékletét. Ezzel az értékkel a 2002-es év a második legmelegebb volt 1861 óta. A legmelegebb év 1998 volt, akkor a felszínhőmérséklet átlaga 0,55 fokkal volt magasabb az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es átlagnál.

A XIX. század második felétől kezdődően a Föld átlaghőmérséklete kisebb ingadozásokkal körülbelül 0,6-0,2 fokkal emelkedett. A felmelegedés tényét a felszíni léghőmérséklet mérésein kívül több más környezeti elem - hótakaró, tengeri jég kiterjedése és vastagsága, a gleccserek visszahúzódása - változásai is alátámasztják.

Észak jobban melegedik Ugyanakkor nem rendelkezünk kellő magyarázattal arra, hogy az utóbbi két-három évtizedben a légkör alsó tíz km-es rétegében, az úgynevezett troposzférában miért nem mutatható ki a felszínen egyértelmű melegedés. A klíma tényleges (mérési hibáktól független) változása három - valószínűleg párhuzamosan ható - okra vezethető vissza. Ezek: az éghajlati rendszer belső ingadozásai, a természetes külső tényezők (vulkánosság, naptevékenység), az antropogén hatások (üvegház-gázok, aeroszolok, felszín-hatás).

A legnagyobb változás az Északi félgömb magas szélességein várható, ahol a melegedés - főleg a hideg félévben - többszörösen meghaladja a globális átlag változását.

A Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális és a nyáron száraz, télen nedves, mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határ-zónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk átcsúszik a három hatás valamelyikének uralma alá - vélik a meteorológus szakemberek.