A legnagyobb tudományos hamisítások
A legviccesebb hamisításokat szedte össze a New Scientist. Ezekből kiderül, hogy még komoly kutatókat is át lehet verni, de a tudóstársadalom szerint a csalások akadályozzák a munkát.
Évszázadok legnagyobb hamisításait gyűjtötte össze a New Scientist című folyóirat. A legrégibb 1725-ből származik.
Johann Bering német fizikus talált akkor egy sor hihetetlen fosszíliát, amelyekről nagysikerű tudományos könyvet írt. Aztán kiderült, hogy kollégái tréfálták meg, ők készítették kőből a kis, "ősréginek" beállított rovarokat, virágokat, leveleket, gyíkokat.
Nem kevésbé érdekes azonban a "cardiffi óriás" esete sem: a "megkövesedett, három méternél magasabb férfit 1869-ben találták egy New York állambeli farmon. Tudományos elemzések készültek róla, majd rájöttek, hogy közönséges szobor.
1912-ben "talált" az angliai Sussexben egy Charles Dawson nevű amatőr paleontológus egy koponyát és egy állkapcsot, amely szenzációt keltett, mivel úgy tűnt, hogy az emberré válás folyamatának hiányzó láncszemét jelentette. Negyven évig hittek benne, míg felfedezték, hogy a koponya középkori eredetű, az állkapocs pedig egy orángutáné volt.
Nem hamisító, hanem inkább tréfamester volt Cohausen német fizikus-orvos, aki a XVIII. században írt egy Hermippus redivivus című kézikönyvet, amelyben felfedte a halhatatlanság elérésének titkát: a recept egyszerű volt, csak be kellett lélegezni hozzá egy üvegbe összegyűjtött szűzleányi leheletet. A szerző a kézirat utolsó lapjain azonban bevallotta, hogy tréfált.
A XX. század tréfája a spagettifa. 1957-ben a BBC Panorama című műsorában közölte egy svájci család képét, amint éppen friss tésztát szednek egy növényről. Áprilisi tréfa volt, de a New York Scientist be akarta venni a "tréfás tudomány hét csodája" közé.
Federico Di Trocchio, a római La Sapienza egyetem történelemtudományi professzora a mai hamisításokkal kapcsolatban úgy vélekedett a Corriere della Sera című napilapnak, hogy azok gazdaságilag jelentősebbek, ugyanakkor akadályozzák a tudomány fejlődését.
"A helyzet más, mint a múltban, az 1970-es évektől kezdve jelentősen megnőtt a kutatók száma, élesedik a verseny, a pénz meg mindig ugyanannyi. Ezért kezdtek nagy mértékben csalni a kutatásokkal" - magyarázta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
