További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Hétvégén elkezdik tesztelni a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az LHC-t. Az intézményben szeptember 10-én indulnak a tudományos kísérletek.
Tesztelik a tudósok a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Large Hadron Collidert (LHC), amellyel a világegyetem keletkezésére próbálnak majd magyarázatot találni. A mérnökök augusztus 9-én protonokat futtatnak végig a gyorsítópályán, de az LCH-t hivatalosan csak szeptember 10-én indítják be.
A két napig tartó szinkronizációs tesztben alacsony intenzitású nyalábot sugároznak át az előgyorsítón, majd az LHC egyik szektorán. A gyorsítónak ez a két része elég felkészült ahhoz, hogy kezelni tudja a nagy energiájú részecskéket. A tudósok arról akarnak meggyőződni, hogy az LHC jól együttműködik-e az előgyorsítóval.
Az LHC felépítése és helye (képek: CERN)
Az LHC-ben olyan körülményeket hoznak létre az ütközésekkel, amilyenek közvetlenül az ősrobbanás után voltak. Ekkor a protonokat és neutronokat felépítő kvarkok kötetlen állapotban léteztek. Az "ősleves" tulajdonságainak vizsgálatával a világegyetem keletkezéséről is többet tudhatnak meg a kutatók.
Az új szupergyorsítóval hétszer nagyobb energiájú részecskenyalábot hozhatnak létre, mint a korábbiakkal. A berendezést azonban nem lehet egyetlen kapcsolóval elindítani. Mind a nyolc szektorát a mínusz 271 Celsius-fokos működési hőmérsékletre kell lehűteni. Ez alacsonyabb hőmérséklet, mint amilyen a világűrben van. Miután minden szektorban elérik ezt a hőmérsékletet, még számos ellenőrző tesztet végeznek az első nyaláb körbefuttatása előtt.
Az LHC főgyűrűjének alagútja, a kék elemek rejtik a szupravezető mágneseket
A részecskegyorsítót működtető CERN szeptember 10-én megpróbál két protonnyalábot felgyorsítani a gyorsítópályán, ezt tekintik az óriáslaboratórium hivatalos megnyitásának. A művelet elvégzéséhez 450 gigaelektronvolt (GeV) energiára lesz szükség, ami rettenetesen soknak tűnhet, de valójában semmiség. Az LHC-ben dolgozó egyik magyar csoport vezetője, dr. Lévai Péter lapunknak korábban elmondta, hogy 14 teraelektronvolt (TeV) annyi munkavégzésnek felel meg, amennyi ahhoz szükséges, hogy egy üres sörösdobozt két centiméter magasra emeljünk. Csakhogy ez a 14 TeV az LHC-ben elvégezhető legnagyobb energiájú kísérletben igen pici térfogatra sűrűsödik majd: amikor két protont ütköztetnek a részecskegyorsítóban, minden protonra 7 TeV jut (így jön ki a két protonra a 14 TeV).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
