Natália
-3 °C
8 °C

Lélegző fülek

2006.01.24. 11:30
Martin Brazeau és Per Ahlberg svéd tudósok a Panderichthys őshal csontjait tanulmányozva arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a szárazföldi élőlények füle korábban a légzésben segítette az élőlényeket.

A füleket a törzsfejlődés elején még légzésre használták az élőlények, legalábbis erre a következtetésre jutottak tudósok, miután megvizsgálták egy 370 millió éves hal megkövesedett maradványát, írta meg a Nature.

Átmenet

#alt# A biológusok elcsodálkoztak azon, hogy milyen összetett érzékszerv alakult ki valamiből, ami eredetileg nem az volt. Szerencséjük volt, a fül egy viszonylag könnyen tanulmányozható szerv, szemben a gyorsan bomlásnak induló szemmel vagy orral.

Martin Brazeau és Per Ahlberg a svéd Uppsala Egyetem kiválóságai pár évvel ezelőtt határozták el, hogy közelebbről megvizsgálnak egy fülszerű képződményt, ami egykor az egy méter hosszú Panderichthys őshal tulajdona volt. Ehhez el kellet látogatniuk a Litván Természettörténeti Műzeumba, Rigába.

A kutatók megvizsgálták a megkövesedett tetemet, és megállapították hogy a fejforma kombinálja a halak és a régi négylábú gerincesek jellegzetes vonásait, az evolúció egy rövid pillanatát megörökítve. "Látjuk a folyamatot", mondta Hans Thewissen, aki a fül és egyéb szervek tanulmányozására specializálódott.

Vékony járat

Az őshal fejrészén találtak egy keskeny csatornát, amit egy vékony csont határolt, és ami a koponya tetejétől a szájüregig húzódott.

A négylábúaknál ezt a csontot kengyelcsontnak hívják, és valamivel zömökebb is, mint a Panderichthys alkatrésze, ráadásul a szárazföldön már hallásra használják ezt a testrészt.

Egyes korábbi elemzések szerint az ősfülnek szerepe lehetett a légzésben. Az új fosszilis bizonyítékokra alapozva a csoport arra a következtetésre jutott hogy a szélesebb járat a Panderichthysnál sokkal inkább szolgálta a légzést mint a hallást, ahogy az jellemző napjaink cápáira és rájáira.