Judit
-2 °C
8 °C

Privát szonda indul a Holdra

2002.09.10. 13:38
Az első magáncélú holdszonda megkapta az USA hatóságainak hozzájárulását. A Nature szerint a döntés megnyitja az utat a Hold felszínének kereskedelmi hasznosítása előtt. Egyes cégek már a holdbeli turistákat eligazító navigációs rendszeren dolgoznak.
Az amerikai külügyminisztérium és a nemzeti oceanográfiai és légköri felügyelet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) megadta az engedélyt a kaliforniai La Jollában működő TransOrbital kutatócégnek, hogy saját készítésű TrailBlazer szondáját a Hold felszínére juttassa, és onnan lefényképezhesse a Földet. A kilövésre 2003 júniusában, a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban kerülhet sor.

"A Hold megérett a kereskedelmi kiaknázásra. Sokkal közelebb is van, mint az átlagember gondolná, legalábbis ha a négy napos utazási időt nézzük" - mondta Dennis Laurie, a TransOrbital vezetője.

Húszcentis iratköteg

Az engedélyek kiadásának folyamata több mint két évig tartott. Egymásra téve körülbelül 20 centiméteres oszlopot tennének ki a beadott kérvények és nyomtatványok. A TransOrbitalnak például igazolnia kellett, hogy nem fogja biológiai anyagokkal vagy más módon szennyezni a Hold felszínét, és nem zavarja meg a történelmi leszállási helyeket sem.

Dennis Laurie azt jósolja, hogy a Hold segíteni fogja a mai földi műholdakhoz hasonló feladatokat. Hosszútávon a TransOrbital azt reméli, hogy kifejlesztheti a Hold communikációs és navigációs rendszerét, és ezek segítségével megnyílik az út az égitest feltárása és a turizmus előtt. "A holdutazás költségei egyre csökkennek majd, és bővülnek a lehetőségek" - mondta Laurie.

El ne tévedjünk a Holdon

Nem csak egy magáncég törekszik a Hold felé. A fairfaxi LunaCorp például a SuperSat elnevezésű, nagy sávszélességű élő videóátvitelt lehetővé tevő műholdját szeretné jövőre Hold körüli pályára állítani. A cég elnöke, David Gump azt nyilatkozta, hogy a LunaCorp ezen kívül egy, a a felszíni jég után kutató, IceBreaker nevű önjáró szondát küldene napsugarak által elérhetetlen kráterekbe.

A kereskedelmi felderítők előtt 2003-ban még több ország, például Japán és az európai ESA is küld szondát a Holdra, állította Wendell Mendell, a NASA houstoni Johnson űrközpontja emberi felderítések irodájának munkatársa.

A NASA figyelme ismét a Hold felé fordul, erre példa az 1998-1999-es Lunar Prospector küldetése. A szonda segítette a Mars felderítéséhez használható technológiák kifejlesztését, és víz jelenlétére utaló jeleket talált a Hold sarkvidékein.

Ha tőke van, minden van

Lunar Prospector
"Hamarosan valamiféle holdilletéket kell kiszabni" - véli Mendell. A szakértő véleménye szerint a kereskedelmi vállalkozások egyik legnagyobb akadálya a megfelelő tőke összegyűjtése. A Lunar Prospector szonda, amely hasonló volt a TransOrbital TrailBlazeréhez, annak idején 63 millió dollárba került.

A TransOrbital és a LunaCorp azt tervezi, hogy az erőfeszítéseik anyagi alapját társasági hozzájárulásokból és a szondájuk által készített videofelvételek és képek licencdíjaiból fedeznék. A képeket hirdetési, oktatási és szórakoztató céllal lehetne áruba bocsátani. Az utóbbi alatt például olyan valósághű játékok kifejlesztését értik, amelyekkell a játékos úgy érzi, mintha a holdon járt volna.